Egyetlen hét alatt 16 844 elhajított pillepalackot és kiszippantott sörös-dobozt szedtek össze a Főkert emberei a Városligetből, kisebb részt a kukákból, nagyobb részt a gyepről, a bokrokból és a vizekből. A cég vezérigazgatója azért számoltatta meg a plasztikot és az alumíniumot, hogy pontosan érvelhessen: itt az ideje, hogy mederbe tereljék a visszaválthatatlan göngyölegre alapozott italárusítást a közparkokban.

Hetente nem kevesebb, mint 80 köbméter szemetet gyűjtenek össze, szállítanak el és tesznek a helyére a Főkert dolgozói – hétvégenként dupla bérért – a Városligetből. A hulladékot huszonöt ember szedi folyamatosan, a munka költsége, ugyancsak hetente eléri az 1,9 millió forintot.

A ligetben 320 kuka várja tátott szájjal a ganét, de az jórészt a flórán landol: nincs az a szemetes, amennyi elég volna. A 80 köbméternyi kontingens nagy része a szabadtéri italárusoktól származó, visszaválthatatlan palack és aludoboz, elsősorban tehát a göngyöleg mennyiségét kellene csökkenteni ahhoz, hogy a Főkert normális kondíciókat tudjon teremteni a parkban.

Ezt a versenyt ugyanis nem győzi – mondja Kocsis László vezérigazgató. Kocsis az egyheti üres palack mennyiségéből kiszámolta, hogy az árusok, akik 3-400 forintért adnak egy italt, egy hét alatt körülbelül 6 millió forintot forgalmazhatnak. Az árrés elég nagy (ha csak a szupermarketek ásványvíz- és szénsavas üdítő árait nézzük, már úgy is), a profit tehát igen szép. Még akkor is, ha levonjuk belőle a területfoglalási engedély árát – már ha van – és a többi költséget.

Mindezzel önmagában nem volna baj, az viszont nincs rendjén, hogy az árusok a köz rovására keresnek: az italkereskedés nekik hoz, a várostól viszont csak visz – súlyos tízmilliókat. A takarításra elfolyó pénzt a növényzet ápolására, a játszóterek szépítésére kellene költeni – mondja Kocsis. A vezérigazgató két megoldást lát. Az egyik – amelyet lapunkban korábban már megemlített – az volna, hogy ha a közterületeken kizárólag visszaváltható palackban lehetne italt árusítani. A másik, ha az árusokat köteleznék: egy bizonyos összeggel hozzá kell járulniuk a szanaszét heverő szemét összeszedéséhez.

Kocsis azt szeretné, hogy ha a hulladékgyűjtés költsége valahol a null-szaldónál lenne. A Főkert emberei a következő hetekben a Margitszigeten is megszámolják a szétdobált göngyöleget. Budapest városarculati tanácsnoka osztja Kocsis aggályait.

Bojár Iván András szerint technikailag nehezen volna kivitelezhető az, hogy a szemétszállítás költségét szétdobják az árusok között. A palackok visszaválthatóságának kötelezővé tételét azonban támogatandó elképzelésnek tartja. A tanácsnok azonban a nagyobb szigort tartja a legcélravezetőbbnek.

Szakítani kell azzal a fals szemlélettel, hogy a büntetési tételek emelésének nincs meg a kívánt visszatartó ereje – fogalmazott –, ellenpéldaként említve Szingapúrt, amely gyönyörűen megtisztult, miután a városvezetés úgy döntött, hogy az utcai szemetelést irtózatos összeggel, 10 ezer dollárral szankcionálja.

Egyszerű lenne a megoldás