A város emberektől nyüzsgő utcáin sétálva láthatunk fiatalokat vacsorázni hagyományos koszovói vagy amerikai stílusú gyorséttermekben, csinos lányokat vásárolni az olcsó kínai butikokban vagy a jóval igényesebb Terranova és Mango üzletekben egyaránt. Szembetűnően sok az új épület, és sok építkezés zajlik jelenleg is. Egyre több vállalat érdeklődik Koszovó iránt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a térségben megjelent a Raiffeisen Bank, néhány hete pedig közvetlen repülőjárat indult Pristina és New York között.

Az elmúlt években komolyan érezhető volt Koszovó gazdasági helyzetének javulása, de a terület státusának bizonytalansága miatt az igazán nagy külföldi befektetések még váratnak magukra. Philip Sigwartnak, a ProCredit Bank igazgatójának elmondása szerint rendkívül gyors fejlődés várható, ha végre tisztázódik Koszovó sorsa. Tavaly - először a háború óta - már kimutatható volt a GDP-növekedés. Komoly problémát jelent, hogy a szerbek és albánok közötti viszony továbbra sem felhőtlen. A két népcsoport egymástól való elkülönülését jól mutatja, hogy senki nem hallott szerb-albán vegyes házasságról 1999 óta.

A koszovói albánok körében a nemzetközi szervezetek közül egyedül az Európai Uniónak van komoly presztízse. Ennek egyrészt az az oka, hogy hosszú távon bíznak az Európai Unióhoz való csatlakozásuk lehetőségében, másrészt az, hogy tudják: az EU-nak tényleg konkrét tervei vannak az eljövendő koszovói állam megerősítésére. Jelenleg Koszovó ENSZ-irányítás alatt áll, de lámpással sem találni olyan embert, aki kedvelné a világszervezetet. Egy pristinai egyetemista fogalmazta meg az itt élők véleményét: "Az ENSZ- alkalmazottak az elmúlt nyolc évben nem csináltak semmit, csak fel-alá kocsikáztak a városban. Ráadásul felháborító, hogy instabil afrikai és ázsiai országokból jönnek ide "szakértők" megmondani nekünk, mit hogyan csináljunk.

Pristina, 2007. július