Kísérleti merülést végzett múlt vasárnap az északi-sarki vizeken a Mir-1 és a Mir-2 orosz mini-tengeralattjáró. Az Arktisz-2007 nevű expedíció részeként a Mir-1-et és a Mir-2-t egy-egy kutatóval a fedélzetén a Fjodorov akadémikus nevű kutatóhajóról bocsátották vízre 87 kilométerre a Ferenc József-földtől északra. (A Fjodorov előtt egy nukleáris meghajtású jégtörőhajó zúzta össze a jeget.) Vasárnap mindkét tengeralattjáró 1311 méter mélységbe jutott le a Barents-tengeren, de a mérnökök szerint a két mini akár hatezer méter mélyre is merülhet.

"Most első alkalommal merült mini-tengeralattjáró a sarki jég alá, s ezzel bebizonyította, hogy az efféle utazás lehetséges és biztonságos" - idézte a BBC az egyik kutatót, Anatalij Szagalevicset. Ezeket a próbamerüléseket nem tervezték be előre az orosz kutatók, de úgy döntöttek, hogy biztonsági okból mégis végrehajtják azokat.

A tesztelés hátterében egy tudományos jellegű, de nagyon is politikai indíttatású cél áll: elsőként lemerülni az Északi-sark alatti tengerfenékre. Az északi jégsapka alatt rendszeresen közlekednek amerikai és orosz tengeralattjárók, de ilyen mélyre még nem ereszkedtek le. Különösen nem a sark alatti részen, ahol a tengerfenék 4200 méteres mélységben található. Az oroszok a nagymerülést erre a hétre tervezik, egyes híradások szerint akár már a mai napon sor kerülhet a nagy eseményre. Ha sikerül, egy zászlót is kitűznek a mélyben, jelképesen Oroszország birtokába véve a területet.

A nemzetközi jog értelmé- ben az Északi sarkkörön belül területtel rendelkező öt ország - Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Grönland révén Dánia - 200 mérföldes (370 kilométeres) gazdasági övezettel rendelkezik a parti tengeren. Oroszország azonban ezzel a joggal nem elégszik meg. 2001 óta szélesebb, egészen az Északi-sarkig kiterjedő sávra tart igényt, arra hivatkozva, hogy az északi-sarki tengerfenék és Szibéria ugyanazon a kontinentális talapzaton található.

Eddig ez a vita nem váltott ki különösebb érzelmet, ám a klímaváltozás következtében gyorsuló ütemben vékonyodó jégréteg miatt egyre közelebb az az idő, amikor - legalábbis nyaranta - megszűnik az állandó jégtakaró az Északi-sarkon. Ha ez bekövetkezik, megindul a küzdelem az ott található ásványi anyagokért. Feltételezések szerint ugyanis a jelenleg még jéggel borított terület alatt található a Föld olajtartalékának ötöde.