Zéró tolerancia nagyobb büntetéssel
Ha valaki nem ad számlát, és ezt először veszi észre egy adórevizor vagy pénzügyőr, ha egyéni vállalkozó, legfeljebb 100 ezer, ha társas vállalkozó, maximum 200 ezer forint erejéig lehet büntetni. Ha második alkalommal kapják rajta egy éven belül, akkor a mulasztási bírság ismételt kiszabása mellett 12 napra, ha harmadszorra, akkor 30 napra is bezárathatják üzletét. S ha ezután sem ad számlát egy éven belül, akkor már 60 napra mondhat búcsút üzlete forgalmának. Nagyjából ezen, jelenleg is hatályos szankcionálási lehetőségek szigorú alkalmazását jelenti az a nulla tolerancia, amelyet a kormányfő hirdetett meg a hét végén a legalább részben a szürke és fekete zónában ténykedő kereskedők, szolgáltatók ellen.
Vagyis a jövőben vastagabban foghat azon ellenőrök tolla a büntetési tétel meghatározásánál, akik mérlegelve az eset körülményeit, nem a maximális bírságot szabják ki, s ha visszaesővel találkoznak, akkor következetesen élnek majd az üzletbezárás lehetőségével. Ma ugyanis annak ellenére, hogy adottak a büntetési lehetőségek, nem élnek ezekkel mindig - mondta Veres János pénzügyminiszter a tegnapi tájékoztatón. A múlt heti Balaton-parti akció során például a megvizsgált 639 üzlet közel harmadában nem kaptak nyugtát, de az átlagos bírságösszeg csak 24 ezer forint volt. Hét esetben kellett 12, két esetben pedig 30 napra bezárni az üzletet. A pénzügyminiszter ezeket a szankcionálási eredményeket "szolid arányúnak" nevezte, érzékeltetve azt, hogy a jelenlegi szabályok alapján lenne mód nagyobb büntetési tételek kiszabására is.
A nagyobb szigor jelentheti azt is, hogy az eddigieknél gyakoribbak lesznek az utóellenőrzések, vagyis a hatóság embere akár ugyanaznap vagy még másnap is visszamehet egy helyre megnézni, álvásárlóként kap-e számlát. S ha másodjára sem, akkor akár már jöhet is a 12 napos üzletbezárás - igaz, a szakértők szerint aki egyszer lebukott, az a közeljövőben többnyire figyel a számlákra. Épp ezért - teszik hozzá - a szezonális piacokon (mint a Balaton-part) nem is sokat ér az ismételt ellenőrzés, mivel hetekkel, hónapokkal később már nem térnek vissza az ellenőrök, s ha mégis, nem biztos, hogy a kereskedő a helyén van még.
A gazdaság kifehérítésére a gyakorlatilag változatlan szankciókkal kapcsolatban megfogalmazott elvárás mellett összesen 2372 fős létszámbővítési keretet kap öt ellenőrző szervezet. Ezek közül az APEH 2008 végéig 1717 szakembert vehet fel, zömében ellenőrzési, kisebb részt végrehajtási területre. Így nagyobb kapacitás juthat majd a társasági nyereségadó ellenőrzésére a minimumadóalap kapcsán, de az áfa-, a járulék-ellenőrzésekre is, valamint az újonnan alakuló cégek átnézésére.
A miniszter hangsúlyozta: az intézkedésekre a gazdaság kifehérítése miatt van szükség, és nem pusztán azért, hogy bevételre tegyen szert a költségvetés. S hogy mi lesz a sorsa az ily módon keletkező többletbevételeknek, még nem tudni. Szóba jöhet majd adócsökkentés, a hiány gyorsabb lefaragása, és bizonyos közcélok finanszírozása is. Az idén az intézkedések nyomán 50 milliárdos extra bevétel folyhat be.
Hogy a tegnap bejelentett "elvárás" és a létszámbővítés milyen eredménnyel is járhat, arról már megoszlanak a vélemények. A kereskedők szövetsége üdvözli ugyan a szankciók következetes alkalmazását, ám úgy vélik, ennek még nem lesz igazi visszatartó ereje - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Úgy véli, a hangsúlyt az ismétlődő esetekre kell helyezni, egyszer ugyanis szinte bárkivel előfordulhat, hogy nem ad számlát, ám nem ez a "feketéző", hanem az, aki rendszeresen elmulasztja a nyugtaadást. Sőt a főtitkár szerint felül lehetne vizsgálni az üzletbezárási szankciórendszert, a tapasztalat szerint ugyanis ez a leghatékonyabb módszer, ami az adózási morál erősítését illeti. Ám azt is meg kellene nézni, hogy miért nem ad számlát az illető. Sokan ugyanis épp azért, mert már a beszerzésről sincs számlájuk, így nem akarnak annál magasabb forgalmat kimutatni, mint ami a papíron is igazolható raktárkészlet alapján lehetséges.
Hasonlóan érvel Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Úgy véli, önmagában a megszokott intézkedéseknek nincs visszatartó ereje, még az üzletbezárásnak sem igazán - ennek bevezetése óta ugyanakkora, 50-60 százalékos a találati arány a nyugtaadás ellenőrzésekor. Ráadásul a szakértő szerint az üzletbezárás lehetőségét ki is használja a hatóság, vagyis ebben nem igazán van "szankcionálási tartalék". Úgy véli, eredményre az vezetne, ha ott, ahol nem kap az ellenőr nyugtát, tételes leltárt vennének fel, ellenőriznék a beszerzési bizonylatokat is, és részben ezek alapján megbecsülnék, mekkora lehet a vállalkozás forgalma. S ha ez messze áll a lekönyvelt összegtől, akkor erre a vállalkozónak kellene magyarázattal szolgálnia. Zara szerint ez már elrettentő példa lenne.
Az adószakértő emellett szkeptikus, hogy sikerül-e feltölteni a következő másfél évben az 1700 fős extra létszámkeretet, s ha igen, valóban a revizori pályán maradnak-e az újonnan felvettek. A vagyonosodási vizsgálatokhoz kapcsolt összesen 500 fős létszámbővítést is igen nehezen tudták megoldani a közép-magyarországi régióban, illetve a fővárosban. Itt ugyanis már végképp nem versenyképesek az APEH által kínált köztisztviselői bérek a pénzügyi, számviteli szakképzéssel bírók esetében, főként figyelembe véve azt, hogy a revizori pályán a szaktudás mellett megfelelően határozott és a konfliktushelyzeteket jól tűrő mentalitásra is szükség van.
Ezzel együtt az adószakértői szakma már jó ideje mondja: több ellenőrre, több ellenőrzésre van szükség, főként a kis- és középvállalkozói szektorban. Ebben a körben ugyanis nemigen éreznek a cégek, vállalkozók ma fenyegetettséget: még ha rátalálnak is az "érzékeny pontokra" a revizorok, viszonylag kicsi esélye van annak, hogy elővegyenek valakit. Magyarországon ugyanis ma több mint 1,16 millió regisztrált vállalkozás van, az APEH pedig tavaly összesen 235,8 ezer ellenőrzést végzett el.
