Képzés csak munka után?
Bár a dolgozók képzését egyre több hazai vállalkozás támogatja, és erre mind többet áldoznak is, a cégek fele nem tartja szükségesnek a munkavállalók továbbtanulását. A KSH - egy Eurostat adatgyűjtés részeként - csaknem 30 ezer vállalkozás képzési politikáját térképezte fel, s arra az eredményre jutott, hogy a munkáltatók 82 százaléka beéri a dolgozók meglévő tudásával, mert megítélésük szerint az megfelel a vállalkozás igényeinek.
Az új követelményekhez inkább megfelelően képzett, új munkatársak felvételével igazodnak. Ez különösen a kisebb cégekre igaz, míg a nagyobb, 250-nél több embert foglalkoztató vállalatok jobbára a megfelelő szakmai képzések piaci hiányára hivatkoznak. A szakmai képzés mellőzését emellett a magas költségekkel és az időhiánnyal indokolták.
A vállalkozás mérete a képzési hajlandóságot is döntően befolyásolja: míg a 250 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagyvállalatok 92 százaléka és az 50-249 alkalmazottal bíró cégek 80 százaléka támogatott valamilyen szakképzést 2005-ben, a kisebb vállalkozások kevesebb mint fele fordított gondot erre. Az ágazatok között is markáns különbségek tapasztalhatók. Legnagyobb arányban - a megkérdezettek 70-90 százaléka - a pénzügyi szolgáltatások, a posta, a távközlés területén tevékenykedő cégek és a közművállalatok részesítették szakmai oktatásban dolgozóikat. Legkevésbé pedig a textilipar, bőripar, illetve a vendéglátás, valamint a fa- és feldolgozóipari vállalkozások járultak hozzá a képzésekhez.
A hagyományos tanfolyamok lebonyolítását a cégek előszeretettel bízzák külső szakértőkre, cégekre. A saját munkatársak által tartott belső képzések kevéssé jellemzőek, a cégek kétötöde számolt be arról, hogy ilyet szervezett. A vállalkozások még mindig jobban bíznak a konferenciák és szemináriumok révén szerzett ismeretekben, mint a tanfolyamokban - az előbbihez a vállalatok 80 százaléka járult hozzá rendszeresen. A cégek 45 százaléka a munkahelyi, munka közbeni tapasztalatátadást is megjelölte, mint a képzés bevált módszerét.
Miközben egyre több vállalkozás támogatta a dolgozók képzését, a programok aránylag kevesebb emberhez jutottak el. A nagyvállalatok jobbára a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket teljesítik ily módon, így érthető, hogy az általuk szervezett kurzusokon a legmagasabb a részvételi arány, meglepő módon azonban második helyen a kisvállalkozások állnak, míg a közepes cégeknél a legkisebb a részvétel.
A KSH felmérése arra is rávilágított, hogy munkáltatók - főként a kisvállalkozások - egyre kevésbé támogatják a munkaidő alatti távolléteket. Míg 1999-ben egy 50-nél kevesebb dolgozót alkalmazó cégnél évi 45 óra munkaidő-kedvezményre számíthattak a munkavállalók a kurzusok idejére, 2005-ben már csak a 35-re. A nagyobb vállalatoknál az utóbbi években nem változott érdemben az éves munkaidő-kedvezmény, átlagosan 38 óra kedvezményben részesülhettek a munkavállalók. Ennek duplája jutott a villamosenergia-, a gáz és a vízellátásban dolgozóknak, és csaknem 50 órányi kedvezményt élvezhettek a nagykereskedelemben és az egyéb közösségi szolgáltatások területén dolgozók. A pénzügyi szférában, a kiskereskedelemben és a vendéglátásban foglalkoztatottaknak azonban tanulmányaik alatt be kellett érniük évi 19-25 óra munkaidő-kedvezménnyel.
