Karácsonykor már úgy látogathatjuk meg a családot, vagy a barátokat, hogy nem is veszzük észre, mikor keltünk át országhatáron - mondta Gyurcsány Ferenc a nagykövetek évi rendes értekezlete közben tartott sajtótájékoztatón, és nyomatékosította: Magyarország készen áll. Ezt erősítette meg Franco Frattini. A konferencián pár órát vendégeskedő uniós bel- és igazságügyi biztos megerősítette: szeptemberben a schengeni információs rendszer központját összekötik a tagállamok központjaival, novemberben pedig megszülethet a politikai döntés a miniszterek tanácsában, és karácsonyra eltűnnek a szárazföldi és vízi határok. A légi határokra mindez csak jövő márciusban lesz érvényes.

Frattini: igazságtalan az amerikai vízumpolitika

Előremozdulást ígért az olasz biztos az amerikai vízumügy tekintetében is. Frattini elmondta, hogy az elmúlt hetekben beszélt az amerikai belügyminiszterrel, aki tájékoztatta: a nyári szünet után a Kongresszus egy minden európai állampolgárra egységesen érvényes rendszerről szóló törvényt fog majd hozni. - Nem tűrhetjük, hogy az Egyesült Államok diszkrimináljon az európai állampolgárok között, miközben idén decembertől az amerikai állampolgárok az egész unió területén szabadon, vízum nélkül utazhatnak majd, ez igazságtalan! - közölte Frattini a konferencián tartott előadásában is. Az Európai Unió alelnöke azt is elmondta: az unióban idén ősszel fogadnak el egy terrorelhárítási csomagot, amelynek részeként büntetni fogják a bombakészítéssel kapcsolatos információk terjesztését. Szerinte fontos, hogy az unió ne csak piacorientált legyen, hiszen sok a politikai kihívás.

Steinmeier: működik a Koszovó-trojka

Az Európai Unió elnökségének tapasztalatait, biztonsági kérdéseket, és Angela Merkel kancellár közeljövőben esedékes budapesti látogatását tárgyalta meg Gyurcsány miniszterelnök a konferencia másik vendégével, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel. A Schröder-csapat “titkos fegyvere” háláját fejezte ki Magyarországnak az EU-csúcson a reformszerződés szövegében való megegyezésben nyújtott támogatásért. A külügyér szerint a magyar-német kapcsolatok a mostaninál tulajdonképpen aligha lehetnének jobbak: egyedül a kulturális együttműködésen lehetne még dolgozni. Ennek részeként írta alá Göncz Kinga és Steinmeier a diplomatacseréről és továbbképzésről szóló kétoldalú külügyminisztériumi megállapodást.

Koszovót érintve a német külügyminiszter a Népszabadság kérdésére közölte: a legjobb az lett volna, ha az ENSZ BT határozatot tudott volna hozni Koszovó függetlensége ügyében, de ennek sorozatos sikertelensége esetén sem szabad felhagyni a tárgyalásokkal. Steinmeier korábbi javaslatáról - mely szerint az EU, az USA és Oroszország nemzetközi “trojkát” alkothatna a tárgyalások folytatása érdekében - elmondta: Szerbiát és Koszovót ismét tárgyalóasztal mellé kell ültetni, és a trojka tagjai már fel is vették a kapcsolatot. - Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Németország londoni nagykövetét, Wolfgang Ischingert kérte fel a közvetítésre - közölte Steinmeier. Gyurcsány Ferenc ehhez annyit tett hozzá: Magyarországnak ugyanaz az álláspontja, mint korábban. - Készülni kell, hogy az orosz vétó után is hatékony választ tudjon adni a nemzetközi közösség a koszovói kérdésre - mondta a kormányfő.

Gyurcsány: “ha jól értem Putyint”

Koszovóról is beszélt Gyurcsány Ferenc a külképviselet-vezetői értekezlet első napján tartott beszédében a Bem téri külügyminisztériumban. - Ha én jól értem Putyint, ebből nem lesz megállapodás, mert Oroszországnak elvi elutasító állásponton van Koszovóval kapcsolatban - mondta a kormányfő az egy órás beszédben. A miniszterelnök szerint el kell kerülni az egyoldalú lépéseket, bár a koszovói függetlenségi folyamat megállíthatatlan. Szerinte egy hét alatt őrült biztonsági kihívás lesz a Balkánon, ha “elveszítjük a reményt” a megegyezésre. - Koszovó kérdésében együtt kell menni az Egyesült Államokkal - mondta Gyurcsány, aki szerint a sikertelen BT-határozat után fontos, hogy a NATO és az EU egységesen lépjen fel. - Ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor mit keresünk a világban? - tette fel az inkább prózai kérdést.

Az elmúlt egy év külpolitikai szempontból sikeresnek mondható - fejtette ki a miniszterelnök. Ugyanakkor hozzátette: “amit 10-15 éve gondoltunk a külpolitikáról, az ma már nem érvényes, hiszen egy dolog állandó: a folyamatos változás.” A kormányfő szerint a kor tartósan jelenlévő kihívásai: egyrészt Kína és Délkelet-Ázsia megtorpanás nélküli fejlődése, mellyel összefüggésben megjegyezte: az EU és az Egyesült Államok szupremáciájával kapcsolatos nézetek ma már nem alkalmazhatók. Másrészt Gyurcsány értékelése szerint a nemzetközi terrorizmusról kiderült, nem átmeneti, hanem hosszan elhúzódó jelenség, amely megterheli a szövetséges kapcsolatokat. Hozzátette: sem Irakban, sem Afganisztánban nincs kézzelfogható közelségben a siker. Harmadrészt a kormányfő szerint a sikeres uniós bővítés teljesen új kihívásokat jelent. Kiderült, hogy az újonnan csatlakozott országok sajátos fejlődése és az arra adott válaszok nem maradnak nemzeti térben - utalt a lengyelek példájára. Negyedik kihívásként a miniszterelnök kitért Oroszországra is, mely szerinte az elmúlt 3-4 évben nemzeti öntudatára ébredt, és újfajta szerepet kér magának. Gyurcsány vázolta: a kilencvenes évekre jellemző amerikai-orosz mélyülő partnerség már a múlté, és mindkét oldalon megnőtt a bizonytalanság, és a gyanakvás.

Nekünk van igazunk!

A miniszterelnök szerint a szövetségesi, partneri együttműködés erősítése néha összeütközésbe kerül a magyar nemzeti érdekekkel, s itt van leginkább szükség az okos elemzésre, hogy “be kell-e vállalni a konfliktust vagy sem”. Gyurcsány most egyetlen ilyen kérdést lát: az energiapolitikát. - Most is úgy gondolom, hogy ebben az ügyben nekünk van igazunk - jegyezte meg. - Látom a fokozódó bizalmatlanságot Washington, Brüsszel és Moszkva között, ez időnként túlzónak tűnik, a régi félelmek éledtek újjá. Minden azt bizonyítja, hogy bezárkózásból, félelemből nem épül biztonságos világ. Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni! Oroszország nem átmeneti szereplője lesz ennek az új világnak. A nemzetközi terrorizmus elleni harc (az iraki, afganisztáni beavatkozások által egekbe szökő kőolajárak miatt) oldalvizén felnőtt egy erős Oroszország - adott gyorselemzést és magyarázatot a miniszterelnök a szoros magyar-orosz kapocslatokkal kapcsolatban. Mint mondta: “ebben a dologban az EU-nak van dolga, de az unió mi vagyunk, magyarok is.” - Nem mi osztjuk a lapokat - tette hozzá a kormányfő utalva ara, hogy Magyarország kiszolgáltatott ebben a helyzetben, ám az EU tagjaként fog cselekedni az energiapolitika terén.

A diplomata ne legyen taxis!

Gyurcsány szerint 2004 után a magyar külpolitika hármas célrendszere (euroatlanti integráció, előrelépést a szomszédságpolitikában és a környező országok magyar kisebbségei helyzetének rendezését) jobbára érvényesült, ezért újra kell fogalmazni a külpolitikai stratégiát - emlékeztetett a miniszterelnök. Mint mondta: tavaly nyáron megkezdődött a munka, új hangsúlyok megnevezésére van szükség. - Elvszerű, ugyanakkor gyakorlatias legyen a magyar külpolitika - mondta Gyurcsány beszédében.

- Bátorság kollégák, nem az osztályvezetők csinálják a politikát! - buzdította Gyurcsány a diplomatákat. A miniszterelnök kitért ara - ha már a Bem téren volt -, hogy partnerséget kell kialakítani a kormány és a külpolitika képviselői között, a jelenlegi megrendelői viszony helyett. - Kár arra használni a diplomatákat, hogy taxizzák az osztályvezetőket - mondta Gyurcsány, aki arra bátorította diplomatákat, inkább az elemzésbe, a tervezésbe fektessenek több energiát.

A kérdés eldőlt: az EU többsebességes lesz - mondta Gyurcsány az unióról, viszont hangsúlyozta: Magyarország uniópárti. Szerinte az unión belül a tudományos kutatás és fejlesztési kérdéseiben, energiaügyekben, kül- és biztonságpolitikában, bel- és igazságügyben, a migrációs politikában kellene “egyesíteni a nemzeti szuverenitásokat”. Magyarország részéről az igazságügy és belügyi témákban kell az együttműködés elmélyítésre törekedni.

Magyarország támogatja az Európai Unió bővítését a balkáni országokkal, kérdés persze, lesz-e ehhez politikai akarat. Nehezebbnek nevezte Törökország uniós csatlakozását, mert ebben már az a kérdés, hogy markánsan eltérő kultúrájú társadalmak miként tudnak együtt élni - közölte. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy az ősszel Magyarországra látogat Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke, a szerb kormányfő, és lesz szlovén-magyar közös kormányülés is.

Franco Frattini a a magyar külképviselet-vezetők értekezletén