Jelenleg kb. 12 ezer koreai protestáns hittérítő tevékenykedik szerte a világon, általában családtagjaikkal együtt. Az egymással rivalizáló koreai protestáns közösségek ugyanis elsőrendű kötelességüknek tekintik az evangélium külföldi terjesztését, ráadásul az utazás elismertsége nagyban függ attól, hogy mennyire veszélyes helyre látogatnak. Egy iszlám országba vagy háborús övezetbe való utazás nemcsak a résztvevőknek hoz dicsőséget, hanem a küldő templomnak és vezetőjének is. A dicsőség ráadásul nagyobb anyagi támogatást is jelent a közösség számára.

A Gallup Intézet adatai szerint a 49 milliós Dél-Korea lakosságának 53.3% tartja magát vallásosnak: 24.4%
Buddhista, 21.4% protestáns, 6.7% katolikus, illetve vannak más kisebb egyházak is. A fenti számok azonban igencsak megtévesztőek: a buddhizmus hívei leginkább az 50 éven felüli korosztályból kerülnek ki, míg a protestánsok aránya a 18-24 éves korosztályban a legnagyobb.

A protestáns közösségek fiatal tagjai nyaranta két-háromhetes missziós túrán vesznek részt, egyre gyakrabban iszlám országokba utazva. 2003-tól évente kb. 500 koreai misszionárius látogatott Afganisztánba, mit sem törődve a szöuli külügyminisztérium tiltásával. (Hivatalosan azok a dél-koreai állampolgárok, akik tiltott országokba utaznak egy éves szabadságvesztéssel, vagy 3 millió vonos, azaz kb. 600 ezer forintos pénzbírsággal büntethetőek.)

2006 augusztusában egy koreai református társaság 1200 misszionárius részvételével akart „békefesztivált” szervezni Afganisztánban, de a fokozott terrorveszély miatt Karzai afgán elnök személyesen lépett fel az ötlet ellen. A szöuli kormányzat végülis megakadályozta az utazást, ezért a feldühödött misszionáriusok pert kezdeményeztek saját külügyminisztériumuk ellen.

Jelenleg kb. 100 koreai misszionárius tevékenykedik a közép-ázsiai országban, bár a szöuli lapok publicisztikái szerint ezzel kihívják a sorsot maguk ellen, ráadásul a fogságba esés lehetőségével saját kormányukat is lehetetlen helyzetbe hozzák.

A tálibok által foglyul ejtett Szemmul (Kútvíz) templom tagjai már háromszor kísértek orvosi csoportot Afganisztánba, jártak Kambodzsában, Ugandában, sőt a szomszédos Észak-Koreában is. Az elszigetelt sztálinista rezsim fővárosában egy gyermekkórházat és egy pékséget hoztak létre. A protestáns közösségek gyakran küldenek hittérítő családokat a volt szocialista országokba is, amelyeket többé-kevésbé szintén veszélyes területként tartanak nyilván.

Budapesten 15-20 misszionárius család él, többségük otthonról kap támogatást, de vannak koreai cégeknél állásban lévő hittérítők is, akik a munkaidő leteltével kezdenek igazi hivatásukkal foglalkozni. Egy-egy család karitatív munkát végez: a belvárosi metróaluljárókban szoktak lenni ingyenes ételosztások.