A feketegazdaság aránya Magyarországon a GDP 17-18 százaléka, ami egy fejlett országban öt százalék körüli, tehát a "tartalék" 10 százalékra tehető - vázolta fel a tisztességtelen piaci magatartás elleni erőteljesebb fellépés hátterét Veres János. Hozzátette, hogy nem az államháztartás helyzete tette szükségessé a szankciók szigorítását, a tisztességes piaci szereplők és a lakosság érdekeit kívánja megvédeni a kormány.

"A törvényi szabályozás általi határokat figyelembe véve szigorúbb szankciót fog alkalmazni az APEH azokkal szemben, akik nem adnak számlát illetve nyugtát" - mondta a pénzügyminiszter, kiegészítve azzal, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a kiszabható mulasztási bírság ez első esetben magánszemélyek esetén alkalmanként maximum 100 ezer forint, nem magánszemélyek esetén 200 ezer forint, de eddig nem a maximumot alkalmazta az APEH illetve a VPOP.

Az elmúlt hetekben végzett négynapos, 816 dunántúli ellenőrzés során 413 esetben került sor intézkedésre, ugyanakkor az átlagosan kiszabott bírság összege 24 ezer forint volt - jelezte Veres János. Hét esetben 12 napos, két esetben 30 napos üzletbezárásra került sor. A pénzügyminiszter közölte: ha egy éven belül, vagy ennél is rövidebb időn belül másodszor is számla illetve nyugta nélkül árusít egy magánszemély vagy vállalkozás, akkor a maximális mulasztási bírság mellett 12 napra bezárják az üzletet, harmadik alkalommal az üzletbezárás időtartama 30 nap, majd 60 nap.

"A következő hetek nagy tömegeket megmozgató valamennyi eseményén jelen lesznek az adóhatóság és a pénzügyőrség ellenőrei, azaz az APEH és a VPOP fokozottan ellenőrzi a kötelező számla- és nyugtaadást" - jelezte Veres János. A feketegazdaság visszaszorítása és a fogyasztók megkárosításának megakadályozása érdekében öt állami szervezet - az APEH, a VPOP, a Magyar Államkincstár, a KEHI, és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet - ellenőrzési létszámát 2.372 fővel bővítik, az adóhatóság létszáma 2007-2008-ban 1.717 fővel emelkedik - mondta.

"Ebben az évben a fokozott ellenőrzések nyomán 50 milliárd forint többletbevétellel számol a tárca" - felelte kérdésre a pénzügyminiszter. A többletbevételeket a későbbiekben vagy hasznos közösségi célokra, vagy a legális gazdaság szereplői által fizetett közterhek csökkentése érdekében használhatja fel a kormány - fejtette ki a pénzügyminiszter.

A KSH szeptemberi inflációs adatainak októberi megjelenésekor módosulhat a kormány jelenlegi évi átlagos 7 százalékos inflációs prognózisa - felelte az MTI kérdésére Veres János. A tavaszi fagykár és a nyári aszály hat az árakra, de az nem tartozik a kormány felelősségi körébe - jelentette ki Veres János. Természetesen a magasabb búza- és takarmányárak a későbbiek során kiválthatnak inflációs hatást, de a piaci mechanizmusok tompíthatják ezt egy versenygazdaságban - tette hozzá.

"Nem gondolom, hogy például a kukorica piaci árának megkétszereződése a végtermék, azaz a baromfi- vagy egyéb húsárak jelentős emelkedését váltaná ki, hiszen az Európai Unión belül működik egy kiegyenlítődési folyamat, amely áremelkedést csillapító elemként jelenik meg" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

A Moody’s hétfőn kiadott véleményére, valamint az idei két milliárd eurós összegű kötvénykibocsátás esetleges csökkentésére reagálva Veres János hangsúlyozta: örömteli, hogy más intézmények mellett a MoodyÍs is pozitív véleményt mondott a magyar kormánynak a konvergenciaprogramban elért eddigi eredményeiről. Az idei devizaalapú forrásbevonás mértékéről csak akkor tud új információt adni, ha a szakértők számításai azt indokolják - tette hozzá.

(MTI)

Veres János