A vonatokat pótló buszok is megritkulnak

Márciusban 14 vasúti mellékvonalat szüntetett meg a MÁV, azóta Volán-buszok szállítják a vonat nélkül maradt települések lakóit. A beállított pluszbuszokon azonban olyan kevesen utaznak, hogy több helyen néhány hónap alatt csökkentették a többletjáratok számát.

Tízmilliárd forint megtakarítást kellene elérnie a MÁV-nak a szárnyvonalak idei leállításából. Márciusban 14 vonalon szűnt meg a személyvonat-forgalom, négyen pedig a vasúti menetrend szerint közlekedő vonatpótló buszok álltak le. Úgy tudjuk, hogy a remélt összeget aligha sikerül összehoznia a MÁV-nak a mellékvonalak üzemszünetéből. Lehet, hogy a kétmilliárdnak is örülni kell majd, bár vannak ennél optimistább számítások is.

A hátrahagyott veszteség egy része mindenesetre átvándorolt a Volán-társaságokhoz, amelyek immár a vonatok helyére lépő saját buszjárataik számát is ritkítják. A buszokon ugyanis kevés az utas, fenntartásuk ezért veszteséget okoz a Volán-cégeknek.

Zala megyében csak a Zalaszentgrót és Zalabér-Batyk közötti hat kilométeres mellékvonalon állt le a vonat, s ez nem okozott traumát az itteniek életében, állítja Császár József, Zalaszentgrót polgármestere. Ezen a vonalon a MÁV márciusig tizenegy vonatpárt indított naponta, ám már akkor is volt buszjárat Szentgrót és Zalabér között, és a többség inkább a buszt vette igénybe. Most 13 járatot üzemeltet ezen a szakaszon a Zala Volán, és a buszokon alig két-három utassal visznek többet, mint a vasútvonal megszüntetése előtt.

Veszprém megyében három vonalon állt le a vasút tavaszszal, és a kezdeti felháborodás után mindenütt lecsillapodtak a kedélyek. Az egyik ilyen vonal volt a Hajmáskér és Lepsény közötti. Lajosfalvi József, a szárnyvonal által érintett Berhida polgármestere szerint a vonatok kiesése semmilyen fennakadást nem okozott, mert városának lakói addig is inkább busszal jártak. A vonal déli részén lévő települések - Küngös, Csajág, Balatonfőkajár - lakóinak pedig pluszszolgáltatást jelent, hogy a vonatok helyébe lépő buszok Lepsény helyett egészen Siófokig mennek. Az ugyancsak megszüntetett Csorna-Pápa vonalon a napoktól függően három-kilenc járatpár pótolja a vonatokat. Ezen a vonalon korábban is jártak buszok, s ezek, valamint a vonatok helyébe lépő buszok menetrendjének összehangolása nem mindig történt meg. Ezért a vonatpótló buszok gyakran üresek. Az érintett települések lakói attól tartanak: mindez arra vezet majd, hogy Bakony Volán leállítja a járatok egy részét, holott valamennyi buszra szükség lenne, csak épp okosabb időbeosztással. Sokak szerint érthetetlen, hogy a Volán miért nem üzemeltet 15 személyes buszokat, hiszen azok gazdaságosabban közlekedhetnének, mint a 40 üléses járművek.

Hogy a vonatok helyébe lépő buszjáratok ritkításától való félelem nem alaptalan, azt a baranyaiak már tanúsíthatják. Ott a márciusban megszűnt Villány-Sellye vonalon munkanapokon két járatpár közlekedik. Júniusban még nyolc járat ingázott, ám a Pannon Volán a tanév végeztével a buszok háromnegyedét leállította. Hogy e buszok közül ősszel hány járat áll vissza, az majd az érdekelt településekkel folytatott tárgyalások után, a nyár végén alakul ki - tudtuk meg Balázs Dezsőtől. A társaság vezérigazgatója elmondta: a hatmilliárd forint árbevételt tervező cégnek több tízmillió forint veszteséget hoz ez az egy vonal, és ezt nem engedheti meg magának. Ha egy buszon - a vonal egész hosszán - tízen sem utaznak, veszteségeset termel. A Villány-Sellye vonal buszain júniusig tíz alatt volt az utaslétszám, most 12-15-en veszik igénybe a megmaradt két járatot. A vonal mentén fekvő települések lakói beletörődéssel vették tudomásul a járatritkítást, eddig nem érkezett tiltakozás a pécsi központú céghez.

Bács-Kiskunban is napirenden van a vonatok helyébe lépett buszjáratok számának redukálása. A megyében három szárnyvonal szűnt meg márciusban. Erre a sorsra jutott a Fülöpszállás-Kecskemét, a Kunszentmiklós-Solt és a Kalocsa-Kiskőrös vonal. Hári Ernő, a Kunság Volán termelési igazgatója elmondta, hogy a cég négy-négy járatpárt indított a vonatok helyett, ezeken azonban épp olyan kevesen utaznak, mint korábban a vonatokon, így hamarosan felülvizsgálják, érdemes-e valamennyi járatot fenntartani. A buszok által öszszekötött települések vezetői már szembesültek a Volán szándékával. Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere szerint a tervezett járatszűkítés alapvetően harminc-negyven idős embernek okoz gondot, ám nekik a tiltakozáshoz aligha lesz erejük.

Ugyancsak veszély fenyegti a Nyíradony-Nagykálló buszjáratot. E két település között márciusig két vonatpár közlekedett, attól kezdve a Szabolcs Volán két buszjárattal pótolta a leállt vonatokat. Tasó László, Nyíradony polgármestere akkor tiltakozott a MÁV döntése ellen, mondván: a Volán-járatok nem pótolhatják a vonatokat. A jelek szerint azonban a Volánt sem terheli meg az utasforgalom: ezekre a buszokra általában egy-két ember vált jegyet, s a forgalmas napokon sem szállnak fel tíznél többen a járatra.

Miközben a MÁV a kis forgalmú szárnyvonalak megszüntetésével veszteségei egy részét leépítette, a Volán-cégeknek mínuszt termel a vonalak átvétele. A 290 baranyai falut kiszolgáló Pannon Volán vezetője úgy véli, hogy a Volán-társaságok kis forgalmú járatainak veszteségét részben a községi önkormányzatok tulajdonában lévő kisbuszok okozzák. Magyarországon több mint félezer iskola- és falubuszt üzemeltetnek az önkormányzatok, s ezek a járművek nem a menetrend szerinti járatokhoz hordják az utasokat, hanem közvetlenül a célba juttatják őket. Így egy szakaszon egymás mögött gurulnak a falubuszok és az üresen kongó Volán-járművek. Ez pedig pazarlás, mondja Balázs Dezső, hiszen a falubusz költségét, illetve a ki nem használt Volán-busz veszteségét egyaránt az állam állja. Ám ha sikerül összehangolni a Volán-járatok és a falubuszok mozgását, javul a Volán-járművek kihasználtsága.

Az biztos, hogy a Volán-társaságoknak újabb vonalakon kell majd teljesen kiváltaniuk a vonatközlekedést, hiszen további tervek készülnek az újabb szárnyvonal-leállításokra. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egy tanulmánya a Volán- és falubuszok összehangolásának módját és jogszabályi feltételeit vizsgálja, egy másik pedig 32 veszteséges vasútvonal jövőjét elemzi. A döntést társadalmi egyeztetés előzi meg - ígéri a tárca munkaanyaga. A 32 veszélyeztetett vonal által átszelt települések irányítói többnyire már értesültek a tervekről: a polgármesterek közül volt, aki reménytelen sóhajjal reagált a hírre, de akadt, aki azt mondta: nem nyugszik bele a vonalmegszüntetésbe, ha kell, aláírásgyűjtésbe fog, és tiltakozó akciót szervez.

Valószínűleg lekerült a napirendről a Győrt Veszprémmel összekötő, a Magas-Bakonyt is átszelő vasútvonal megszüntetése. Erre utal, hogy a gazdasági minisztériumnak a Reflex Környezetvédő Egyesülethez került háttértanulmányában ez a vonal nem szerepel a 32 felszámolásra ítélt között. A szaktárca agglomerációs és turisztikai feladatokat szán a vasútvonalnak, amelyet június közepén egy évre ideiglenes műemléki védelem alá is helyezett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Ez garanciát ad arra, hogy a védelem idején a vasútvonal értékei nem tűnhetnek el, nem semmisülhetnek meg. Megmentésére egyébként helyi társadalmi összefogás bontakozott ki: a környezetvédők, a regionális fejlesztési tanács, a pannonhalmi főapátság együtt lobbizott érte az önkormányzatokkal.

Tolmácson már veszélytelen a játék a sínek között
Tolmácson már veszélytelen a játék a sínek között
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.