Feléljük a tartalékokat
Továbbra is az Egyesült Államokban nagyobb (37 százalék) azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek vagyona meghaladja az 50 ezer eurót. Európában a megkérdezett háztartások hét százalékának van ennyi megtakarítása.
A magyarok nem szeretnek kockáztatni, legtöbben "biztos helyen" tartják a pénzt: leginkább rövid lejáratú betétekben, életbiztosításokban és nyugdíjalapokban. A megtakarításaikat rövid lejáratú betétekben kamatoztatók aránya 14 százalék - még mindig ez a legnépszerűbb befektetési forma hazánkban. A nyugdíjalapokat igénybevevők aránya nyolc százalék.
Változatlanul bizalmatlanok vagyunk a részvényekkel: a lakosság mindössze öt százaléka ruházott be részvénybe vagy befektetési alapba 2007 tavaszán, míg Kelet-Európában ez az arány 19, Nyugat-Európában 33, az Egyesült Államokban pedig 55 százalék.
Persze kérdés, van-e mit befektetni: míg 2005-ben a hazai háztartások négy százaléka nyilatkozott úgy, hogy 25 ezer euró - valamivel több mint hatmillió forint - mozgósítható pénzvagyonnal rendelkezik, ez az arány 2007 tavaszára drámai mértékben, egynegyedére esett vissza, kereken egy százalékra.
Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója a felmérést azzal kommentálta, hogy a magyar háztartások befektetési és megtakarítási mutatóiban jelentős változás csak tíz év távlatában várható. Akkor is csak abban az esetben, ha a vásárlóerő az uniós átlaghoz viszonyított jelenlegi 60 százalék körüli arányról legalább 75 százalékra nő.
Bár a magánbefektetők többsége továbbra is az alacsony kockázatú lehetőségekben bízik, Nyugat-Európában 47 százalékról 39-re csökkent azoknak az aránya, akik rövid lejáratú betétekben kamatoztatják pénzüket. A kötvények népszerűsége növekedett.
A megtakarítási várakozásokat illetően továbbra is az amerikaiak a legdinkább derűlátók.