A betétdíj helyett a szeméthegyet választjuk

A Hulladék Munkaszövetség csalódott a csomagolási hulladékok szabályozásnak nyilvánosságra került új koncepciója miatt, amely alapján mégsem várható a zöldek egyik legfőbb vesszőparipájának számító kötelező betétdíj bevezetése.

Szilágyi László, a Humusz elnökének interneten közzétett elemzése szerint a formálódó szabályozás a betétdíj önkéntességének meghagyásával újra az egyszer használt csomagolásokban érdekelt vállalkozásoknak kedvez, csak úgy mint ahogyan ez a rendszerváltozás óta mindig is igaz volt.

Pedig a Humusz szerint legutóbb felcsillant a remény a változásra, azaz az egyre gyorsabb ütemben keletkező hulladékmennyiség megfékezését eredményező, a környezetvédő szervezetek által több mint egy évtizede sürgetett kötelező betétdíj bevezetésére.

Az elemzés emlékeztet arra, hogy az új szabályozási koncepciót kidolgozó Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az év elején még az egyik legfőbb feladatának tartotta ennek a gazdasági szabályzónak a bevezetését, amelyhez a zöldek által favorizált német hulladékgazdálkodási szabályok részleteit vizsgálta.

A betétdíjat, azaz lényegében a pénz ellenében történő hulladékvisszavételt, adott esetben a csomagolások újratöltését a környezetvédők világszerte több megfontolásból szorgalmazzák. Nem csak a természeti erőforrásokkal való takarékosságot segíti elő, hanem a fogyasztók pénztárcáját is megkíméli.

A fogyasztók ugyanis az egyszer használatos, úgynevezett eldobó vagy egyutas csomagolások vásárláskor kétszeresen is fizetnek olyan dologért, amelyre valójában nincsen szükségük: egyszer a termék vásárlásakor pénzt adnak a csomagolásért, utóbb pedig, amikor kidobják szemétdíjat fizetnek utána.

Ezzel szemben a betétdíj lényegében csak a csomagolás "használati díja", amelyet a hulladék visszaszolgáltatása esetén megkapnak a fogyasztók. Ez az anyagi ösztönzés teszi lehetővé azt, hogy a kötelező betétdíjat alkalmazó országokban - például Németországban, Norvégiában, Dániában, Svédországban - a hulladék szelektíven történő begyűjtési aránya a magyarországi 10 százalékhoz képest néhol 90 százalék feletti.

A Humusz utal a csomagolási ipar által közölt adatokra, miszerint a Magyarországon elterjedt színes kukás, gyűjtőszigetes rendszerrel a gazdasági és környezeti ésszerűség határain legfeljebb 35-40 százalékra lehet feltornászni a "szelektív begyűjtési" arányt.

Amennyiben ezzel a szinttel Magyarország nem elégszik meg, és nem a drága és környezetterhelő hulladékégetésre akar hagyatkozni, akkor a kötelező betétdíjat feltétlen be kell vezetni - áll az elemzésben.

A Humusz koncepcionális javaslata szerint kétféle gazdasági eszközre lenne szükség, elsősorban az italcsomagolásoknál. A visszavételi díjat az eldobó italcsomagolásokra kellene kötelezően kivetni, és ez megfelelően szolgálná azok visszagyűjtésének hatékonyságát, és közvetve az újrahasznosítást. A betétdíj az újratöltős rendszereknél maradna meg.

A Humusz elismeri, hogy a kötelező betétdíj-rendszer bevezetése a szükséges infrastruktúrafejlesztések és raktárkapacitások költségei miatt valóban ráfordításokat igényelnek a gazdasági szereplők részéről, de a munkahely-teremtési megfontolások és a hulladékégetők megspórolt beruházási költségei miatt megérné az országnak.

(MTI)

Üvegvisszaváltó automaták egy szupermarketben - egyelőre Svédországban
Üvegvisszaváltó automaták egy szupermarketben - egyelőre Svédországban
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.