Gráf tárgyal a gazdákkal, de nem ígér többet
- Mi történt? - kérdeztünk a minisztert, akit csütörtökön Horvátországban értünk el -, hiszen a tárca korábbi bejelentése szerint nem szakítja meg a szabadságát, és nem tárgyal a demonstrálókkal, ma mégis találkozik a gazdákkal.
- Külföldön szabadságon vagyok, s csütörtökön reggel felhívtam telefonon Jakab Ferencet, a Magosz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének vezetőjét, s arról tájékozódtam, hogy érdemben tudunk-e tárgyalni a kárenyhítés módozatairól. Elmondtam, hogy a gazdasági gyakorlatban példátlan megoldásként újra megnyitottuk a kárenyhítési alapot, amelyhez kapcsolódva hosszú lejáratú támogatott kamatozású hitel, halasztott fizetési lehetőség csatlakozik. A hitel (amelynek feltételei már olvashatók a tárca honlapján) csütörtöktől kérelmezhető, a halasztott fizetési lehetőségről szóló rendeletet hétfőn írom alá.
- A gazdák azonnali fizetést követelnek, s példának a lengyeleket hozzák, akik már gyorsan megoldották a kárenyhítést.
- Brüsszel kérésére háromszor kellett módosítani a magyar kárenyhítési javaslatot. Ez minden alkalommal tíznapos technikai késedelmet jelentett. Azt is tudni kell, hogy májustól a magyar költségvetésből csak az EU szabályai szerint fizethetünk.
- A lengyelek mégis ügyesebbek voltak, mert megelőzve a moratórium lejártát, a Magosz szerint már kártalanították a gazdákat.
- Nem fizettek semmilyen kártérítést, hanem olyan hitelt adtak, ami csütörtöktől megnyílt a magyar gazdák előtt is. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a lengyelek könnyebb, s egyben nehezebb helyzetben is vannak, mert nincs a magyarhoz hasonló kárenyhítési alapjuk. A magyar gazdáknak ez többletet jelent, de mivel ehhez brüsszeli engedély kellett, azért volt szükség az alaphoz csatlakozó hitel és a halasztott fizetési rendszer kialakítása során az egyeztetésre.
- A gazdák képviselői azt állítják, hogy a hitel nem megfelelő a kárenyhítésre, mert a gazdaságok többsége eladósodott, hitelképtelen.
- Akkor miért hozzák példának a lengyel kárenyhítést, amikor ott csak hitelt kaptak, ők meg a vissza nem térítendő kárenyhítéshez is hozzájutnak. Igaz, a lengyelek gyorsabbak voltak, de ha Magyarországon nincs a kárenyhítési rendszer, akkor elmaradhatott volna a hosszadalmas brüsszeli engedélyeztetési procedúra. A kárenyhítési rendszer - az unió által is engedélyezett - átalakítása után megnyílt a lehetőség az alap feltöltésére, amelyben a kormány a mostani tervek szerint ötmilliárd forinttal egészíti ki a termelői befizetéseket, de a költségvetési hozzájárulás mértékének nincs felső határa. Véleményem szerint a demonstrálókkal és azokkal a magyar gazdákkal, akik bíznak a kormányban, arról kell tárgyalni, hogy miként működjön a kárenyhítési alap. Súlyos büntetéseket kell ugyanis fizetni, ha nem tartjuk be az uniós szabályokat. Ezért kértem türelmet csütörtökön Jakab Ferenctől, s ugyanezt kérem pénteken a tüntetőktől is. Először a hitellel induljanak, utána az ősszel, az almabetakarítás után, megkezdődik a kárfelmérés.
- A gazdák szerint a lengyel hitelek mögött százszázalékos állami garancia áll, míg a magyar csak 80 százalékos, és garanciabiztosítók által adott hitel.
- Senki ne higgye, hogy teljes körű állami garanciavállalás esetén a bankok nem vizsgálják meg az adós fizetőképességét. A lengyel és a magyar hitel között a különbség inkább az, hogy a lengyel egy normális üzleti hitel, míg a magyar 50 százalékos kamattámogatás mellett tízéves futamidejű hitel, amelyet két év türelmi idő előz meg.
- Míg a fagykár 40-50 milliárd forint kárt okozott, addig az idei aszály ennél sokkal többet, kukoricából már fél termést emlegetnek, a napokban ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy a kormányzat részt vesz uniós kukoricatendereken, az FVM intervenciós kukoricát vásárol.
- Nem az FVM, hanem két állami cég. Elsősorban az új termésből akarunk vásárolni és készletezni, de a TIG és a Concordia Zrt. indul a hetente sorra kerülő uniós intervenciós tendereken. Ha beválnak a jóslatok, és Magyarországon legfeljebb 4-5 millió tonna tengeri terem, akkor egymillió tonna kukoricára van szüksége az országnak. Normális időjárású években 8 millió terem, s ebből 2 millió tonna exportálható.
Az uniós tendereken erős világcégekkel nem tudunk versenyezni, de az állattartóknak ígérem, bármilyen áron megszerezzük a kukoricát, ha ők nem tudnak elég kukoricát vásárolni. Bolgár, román kollégámmal szeretnénk Brüsszelben elérni, hogy a magyar intervenciós készletek maradjanak ebben a régióban. Hasonló akciót tavaly szervezett az EU, amikor az aszály sújtotta Spanyolország és Portugália elővásárlást szerzett az intervenciós tendereken.
Sok zöldség és gyümölcs marad inkognitóban
Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseken az elmúlt évihez képest csökkent a kifogásolható termékek mennyisége és a kirótt büntetés összege is - mondta Süth Miklós országos főállatorvos egy tegnapi budapesti előadásán. 179 méztermelőt és több mint 16 ezer méhcsaládot ellenőriztek, hiányosságot a nyilvántartások vezetésében találtak, és három esetben összesen 420 ezer forint bírságot szabtak ki, 23 esetben figyelmeztetést kapott a termelő. A vágóhidakon és állatszállítás során a megvizsgált állatok számához képest elenyésző volt a tapasztalt hiányosság. 90 üzem ellenőrzése során mindössze egy esetben szabtak ki százezer forint bírságot. A takarmánykereskedők vizsgálata is egy esetben tárt fel hiányosságot, a kiszabott bírság 50 ezer forint volt. A kiskereskedelem területén a több mint ezer forgalmazóhely vizsgálata során 62 esetben róttak ki 3,5 millió forint bírságot. A zöldség-gyümölcs kereskedelem ellenőrzése során leginkább a termék származási helyének feltüntetése hiányzott, de találtak romlott terméket is. A bírság mértéke több mint hatmillió forint volt. (MTI)
