Visszamegy az üzleti életbe az egészségbiztosító főigazgatója
"Nincs különösebb oka a távozásomnak az OEP éléről, karrierdöntést hoztam - nyilatkozta a Népszabadságnak Major Zoltán. - A reform fontosabb részein túl vagyunk, amit ezek sikeréért tehettem a hivatal élén, az megtörtént. Az egészségbiztosítási pénztár jelenleg egy modern hivatal, amelyben a munkatársak teljesítménye objektíven mérhető, magas színvonalú. S bár csapatjátékosnak tartom magam - mondja a leköszönő főigazgató -, a feladatom elsősorban a reformlépésekkel kapcsolatos döntés-előkészítésben volt. Azt gondolom, hogy a vezetői információs rendszer kialakítására, a változásokhoz szükséges hatásvizsgálatokra, elemzésekre méltán lehet büszke a hivatal valamennyi munkatársa. Az egészségbiztosító utódhivatalának más szerepe lesz a rendszerben, így valószínűleg más vezetőre is lesz szükség. Az üzleti világból érkeztem és oda is megyek vissza."
Major Zoltán kinevezése előtt a Genpact nemzetközi üzleti és technológiai szolgáltató cég európai vezetője volt, de korábban dolgozott az ABN Amro, majd K & H Bank ügyvezető igazgatójaként, a kilencvenes években pedig a Citibanknál töltött be különféle vezető pozíciókat. Az OEP-főigazgatói kinevezését tavaly ősszel azzal indokolta a Molnár Lajos vezette egészségügyi kormányzat, hogy új szemléletre van szükség az átalakulás előtt álló egészségügy monopolbiztosítójánál. Az új szemléletet pedig egy kívülről jött, sikeres üzletember hozhatta - vélték akkor. Az már akkor is igen valószínű volt, hogy hosszú távon jelentősen megváltozhatnak az egészségbiztosító feladatai, igaz, az még nem körvonalazódott, hogy ez pontosan mit jelenthet. A kormány tavaly nem- egyszer halasztotta el az egy-, illetve a több-biztosítós modellek közötti döntést, vagyis Major Zoltán főigazgatói ténykedésének kilenc hónapja alatt gyakorlatilag teljesen nyitott kérdés volt, hogy a jövőben mi lehet az OEP szerepe.
Ez most, a koalíciós megállapodás kiegészítése után eldőlni látszik, az üzletemberből lett főigazgató pedig távozik. A tervek szerint 2009. január elsejétől mai formájában megszűnik az OEP, az utódszervezet pedig egyfajta nemzeti kockázatkezelő alapként funkcionálna - vélhetőleg az olyan, esetlegesen felmerülő vis maior helyzeteket finanszírozná, mint egy járvány okozta többletköltségek. Az idén több mint 1600 milliárd forintnyi bevételből gazdálkodó Egészségbiztosítási Alap kezelője egy új állami szerv lenne, amely a regionális biztosítási rendszerben többek között meghatározná a minőségi kritériumokat, egyeztetne a biztosítókkal az alap- és a biztosítási csomagról. Az egészségügyi szolgáltatókkal pedig az az 5-8 regionális egészségbiztosítási pénztár szerződne, amelyek a tervek szerint mintegy másfél év múlva kezdenének élesben működni. Az OEP leendő vezetésének így egy durván másfél éves átmeneti időszakot kellene levezényelnie.
S hogy a szervezet élén ki is állhat ez idő alatt, egyelőre nem tudni. Lapunk értesülései szerint utódként felmerült Székely Tamás neve, aki júniusban távozott a szervezet egészségügyi ellátási főigazgató-helyettesi posztjáról, valamint szóba jöhet a jogi és egészségügyi-szakmenedzseri végzettséggel rendelkező Bartucz Attila kinevezése, aki korábban az OEP szóvivője volt, most pedig a szaktárcánál dolgozik.
