Eljött a farkas Kapolcsra
Az elmúlt években annyiszor kiáltott már farkast Márta István, a Művészetek Völgye atyja, hogy sokan azt hitték, mindez csupán a megszokott koreográfia része. Évről évre a kulturális fesztivál megnyitója előtt néhány nappal kiállt a nyilvánosság elé, és bejelentette, sok millió forint hiányzik ahhoz, hogy az előre meghirdetett program alapján lehessen megtartani a rendezvényt. Ez a húzás eddig mindig bejött, valahonnan előkerültek a hiányzó milliók.
Az idén viszont megérkezett a farkas Kapolcsra. Bár a kulturális miniszter az utolsó pillanatban - a hagyományokhoz híven - mégis a zsebébe nyúlt, a kieső szponzori bevételeket már nem lehetett pótolni, így a fesztivál története során először valóban meg kellett kurtítani a beharangozott programot. Bár a Völgy műsorfüzetében még szerepel, a nézők ne keressék többek között a Gástya-árokba tervezett színházi előadásokat - így az Új Színház, a tatabányai színház, a Merlin Színház, a Frenák Pál Társulat produkcióit -, de elmarad a Balázs Elemér Group, a Four Bones Harsonakvartett, valamint az Armonici Fuvolakvartett koncertje is.
Márta István szerint a mindig is bizonytalan mértékű állami támogatás az oka annak, hogy a Művészetek Völgye a létrejötte óta folyamatos anyagi gondokkal küszködik.
- Nemhogy Magyarországon, de egész Európában nincs példa arra, hogy egy ekkora kulturális rendezvényt egy civil szervezet működtessen - mondja a fesztiváligazgató, aki egyben a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet vezetője is. - Mögöttünk nem áll egy erős önkormányzat, mint például a pécsi POSZT vagy a miskolci operafesztivál mögött, sem egy erős cég, mint amilyen például a Sziget Fesztivált szervezi. Kapolcs mindig is nonprofit vállalkozás volt, és amíg én irányítom, az is marad. Bizonyára üzleti alapon is meg lehetne rendezni, csak az számomra vállalhatatlan kompromisszumokkal járna: nem tudnánk megőrizni a jelenlegi kulturális színvonalat, másrészt veszélybe sodorhatnánk a falusi-természeti környezetet. Egyébként az egyesületet leszámítva nagyon sok profit keletkezik a Völgyben: jól járnak a helyiek, az önkormányzatok, de az adóbevételek miatt a magyar állam is.
Ahogy Márta István fogalmaz: Kapolcs nem vágható le az állami köldökzsinórról, épp ezért az állandó bizonytalanságot csak a hazai fesztiválfinanszírozás gyökeres átalakításával lehetne felszámolni. Mint elmondta, javában zajlik a változások előkészítése. A tárgyalásokon az önkormányzati és a kulturális tárca mellett hat szakmai szervezet - köztük a Márta által vezetett Magyar Fesztivál Szövetség - delegáltjai vesznek részt. A tervek szerint még az ősszel elkészül a fesztiválok átfogó minősítési rendszere, valamint a rendezvények támogatására fordítható állami források elosztására vonatkozó javaslat.
A Művészetek Völgyét gyakran éri az a vád, hogy kinőtte önmagát. Márta István szerint ez értelmezhetetlen állítás, hiszen Kapolcs és környéke nem zárható le, mint egy sziget. Bár a program évek óta állandó - az idén is hetven helyszínen háromezer fellépő közreműködésével közel ezer esemény tekinthető meg -, a látogatói létszám folyamatosan emelkedik. Tavaly már 240 ezren fordultak meg a Völgyben, ahol a falvak összlélekszáma nem éri el a 3100-at.
- Nem mi gerjesztjük ezt a növekedést, egyszerűen így alakult - állítja Márta. - Aki a kezdeti évek intimitását keresi a Völgyben, ma is megtalálhatja például Öcsön. Aki pörögni akar, az Kapolcsra megy, aki pedig a csendre vágyik, elsétál 300 métert az erdőbe.
A Művészetek Völgye ennek ellenére ma már alig hasonlít a kilencvenes évek első felének kapolcsi kulturális napjaira. Mára a Völgy hat települése - Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend, Monostorapáti, Pula és Öcs - komoly infrastruktúrát épített a tíznapos rendezvény köré. Sok olyan szolgáltatás jelent meg, amely az első években még elképzelhetetlen volt: térerő, szelektív hulladékgyűjtők, mobil vécék, internetkávézó, ingyenes csigabusz.
A közműszolgáltatók is alkalmazkodtak a változásokhoz, a víz- és áramszolgáltató cégek például felújították a rendszerüket, hogy alkalmas legyen a hirtelen megnövekedő fogyasztás kielégítésére. Mostanáig komoly gondot jelentett a szennyvízkérdés, de jövőre ez is megoldódik: az idei fesztivál befejezése után azonnal indul a Kapolcsot és környékét érintő, 3,8 milliárd forintos szennyvízberuházás. Az idén azonban még a régi rendszer lesz érvényben, azaz két-három teherautó járja majd éjjel-nappal a Völgy falvait, hogy folyamatosan kiszippanthassa a gyorsan megtelő emésztőgödröket.
Vannak évtizedes, egyelőre megoldhatatlannak tűnő problémák. Így például a kapolcsi elkerülő út hiányában a fesztivál egész ideje alatt óriási a dugó, kevés a parkolóhely, zsúfoltak az ingyenes buszkörjáratok, nincs minőségi szálláshely, de a sátorozni vágyók sem mindig találnak helyet maguknak. A szobakiadás és a sátoroztatás egyébként biztos bevételi forrást jelent a helyieknek: az idén 500-800 forint között mozog a sátorhelybérlés fejenként, ami azt jelenti, hogy akinek húszan sátoroznak az udvarán, az akár 160 ezer forintot is kasszírozhat. A falubeliek közül a fesztivál tíz napjára sokan nyitnak alkalmi vendéglátóegységet, kisboltot a portájukon, ahol mellesleg jövedelemhez jutnak a pultosok-eladók is, akik általában szintén helybeliek. A pénzkereseti lehetőségek szaporodása azon is meglátszik, hogy az utóbbi években a völgymunkások - a fesztivál lebonyolítását segítő önkéntesek - között jelentősen csökkent a helyiek aránya.
Nemcsak az egyének, de a helyi közösségek számára is jövedelmező a Művészetek Völgye, hiszen jelentős bevételhez jutnak az önkormányzatok is, amelyek ilyenkor az intézményeik minden négyzetméterét kiadják a turistáknak. Az elmúlt közel két évtized a faluképeken is meglátszik: mára a közösségi és kultúrházak, a polgármesteri hivatalok, de a magánporták többsége is megújult, megszépült, az ingatlanárak pedig jelentősen megemelkedtek.
Veszprém
