Szex, szerelem, iszlám
Az arab világból hazatért turisták részletesen ecsetelik a "szegény kendős arab nők" helyzetét, de az már csak nagyon kevésnek tűnik fel, hogy a megérkezése után egyik legelső cselekedete a fej, illetve a haj védelmének a biztosítása egy sapka, kalap, vagy egy lezser kendő fejre kötésével. Jobb megoldást még senki sem talált ki az erős napfény, és a gyakran homokszemeket fújó szél ellen.
Szex, iszlám, bummm
Ők viszont nem szívesen nevezik magukat feministának. Használják a "feminizmus" szó arab megfelelőjét, niszáijja, de azt mondják, a latin eredetű szó mára már egy társadalmi csoportra vonatkozik: középosztálybeli, tanult európai. Az Amerikában élő Amina Vadúd, aki az iszlám történelmében először, 2005 márciusában a péntek déli nagy istentiszteletet vezette, szívesebben használja a "vallás, azaz iszlámbarát feminizmus" kifejezést, mely az iszlám keretei között, a vallás értékítéletének megfelelően harcol a nők jogaiért. Ugyanis a muzulmán nők helyzetével foglalkozó tanulmányok mindig megjegyzik, a kialakult helyzetért nem az iszlám a felelős.
Egy ENSZ-jelentés is megerősítette, a niszáijja képviselőinek van miért harcolni. Általánosan elmondható, a nők sokkal hátrányosabb helyzetben vannak az iszlám világában az egészségügy, az oktatás, és a gazdasági életben való részvétel területén. Mivel sok családban meggátolják a lányok továbbtanulását, így sokkal kevesebb a női orvos, mint a férfi. Viszont sok férj nem engedi, hogy a felesége férfi orvoshoz menjen. A szegénység miatt gyakran még a női orvosokhoz sem jutnak el, ezért a különböző javasasszonyoktól, és bábáktól várják a gyógyulást. Sokuk számára a szülés halál. Százezer nőből csak 7 nem éli túl a szülést Katarban, általában 270 halnak meg a vizsgált országokban, míg a szegény Szomáliában, és Mauritániában a halálozási ráta az ezerhez közeledik.
Természetesen a munkanélküliek nagyobb hányadát is a nők adják. A lányok 80% már középiskolában sem folytatja a tanulmányait. Persze vannak kivételek. Bahreinben, Katarban, Jordániában és a palesztin területeken sok lány továbbtanul, sőt ezeken a helyeken és Tunéziában a hölgyeknek sokkal nagyobb a tanulási kedve.
Egy másik, négy országban - Egyiptom, Jordánia, Libanon és Marokkó - végzett felmérés megerősítette, a megkérdezett férfiak és nők több mint 90% helyesli a nők továbbtanulását, és elítéli a bántalmazásukat. A válaszolók fele úgy gondolja, ha a nő akarja, hordjon kendőt, de Libanont kivéve a válaszolók majdnem fele szerint a nőnek hordania kell, ha tetszik neki, ha nem. Amikor Franciaország kendőlázban égett, a szunnita iszlám legnagyobb vallási tekintélye, Tantávi sejk csak anynyit mondott: egy muzulmánnak mindig alkalmazkodnia kell azokhoz a törvényekhez, ahol él. Viszont ha egy arab nő kendőben akar járni az utcán, akkor inkább jöjjön haza. A megkérdezettek szintén nem zárkóznak el a nők politikai szerepvállalásától, de az egyiptomiak 72%, és a jordániaiak 59% elutasítja azt a felvetést, hogy női miniszterelnöke legyen.
Egy öbölállamokban rendezett konferencián kiderült, a térség országaiban növekszik a válások száma, melyet gyakran a nők kezdeményeznek. Ugyanis az iszlám jog szerint, a nő is akarhatja a válást. Szaúd-Arábiában naponta tucatjával hagyják el a férjeiket a feleségek. A válások száma 25%-os Kuvaitban, míg az Emírségekben már 46%. Az olajból származó gazdagság új lehetőségeket nyitott a nőknek. Tanulás, különböző tévécsatornák, és mára már az internet is új világszemléletet ad a nőknek. Ugyanakkor nem történt változás a hagyományos családmodellben, és férfi-nő kapcsolatban. A könyvek, és tanulmányok helyett egyre többen a világhálót, és a különböző tévét használják, hogy a gondolataikat publikálják. Ezzel viszont kiprovokálják a konzervatív vallási vezetők nyilatkozatait, akik nem tudják elnémítani a feminista hölgyeket.
Már az iszlám világában is döngetik az olyan tabutémákat, mint a homoszexualitás. A palesztin leszbikusok konferenciájának nagy visszhangja volt Izraelben, és a palesztinok lakta régiókban. A sors különös fintora, az esemény elutasítása közös platformba állította a muzulmán és ortodox zsidó közösségeket.