A Deloitte adó- és pénzügyi tanácsadó, illetve könyvvizsgáló cég magyarországi  leányvállalatának üzletágvezetője szerint semmilyen kivetnivaló  nincs abban, ha a magyar kormány felvállalja, illetve támogatja azt,  hogy legyenek olyan stratégiai cégek Magyarországon, amelyeknek  hosszú távú döntéseit Budapesten hozzák.

Seres Béla, a cég pénzügyi tanácsadás üzletágának vezetője ezt a Mollal kapcsolatos OMV-elképzelésekre, illetve eddig megtett  lépésekre utalva mondta egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen,  Budapesten. A sajtóbeszélgetés központi témája a világban  tapasztalható vállalatfelvásárlási hullám volt, ennek kapcsán  kérdezték az újságírók a Mol helyzetéről a szakértőt.

Seres Béla kiemelte: ezt a véleményét szigorúan magánemberként,  nem a Deloitte egyik vezetőjeként mondta, a Deloitte egyébként is  semmilyen szinten nem érdekelt az ügyben, sem a Molnak, sem az  OMV-nek nem ad tanácsokat.

A szakértő tudatosította: az ellenséges kivásárlást igen jól  definiálja a szakirodalom a tőkepiacon. Ellenséges kivásárlásnak a  definíció szerint az tekinthető, amikor is a kivásárlási vagy  felvásárlasi szándék esetén a céltársaság menedzsmentje nem  támogatja ezt az ajánlatot. A céltársaság, ez esetben a Mol  menedzsmentje többszörös megnyilvánulásai során már jelezte, az OMV  felvásárlási szándékát nem támogatja sem rövid, sem hosszabb távon,  azaz ez esetben ez ellenséges felvásárlási szándéknak tekinthető -  hangoztatta Seres Béla.

Az üzletágvezető aláhúzta: a magyar kormány már korábban is  kinyilvánította, célja, hogy Budapestet egyfajta regionális  pénzügyi-gazdasági központtá tegye, ebben szerepet játszhatna az,  hogy olyan stratégiai cégek, mint a Mol, az OTP, a Graphisoft,  illetve a Richter döntési központja Budapesten legyen. Ez az  államnak is jó, nemcsak "kommunikációs" célból, hanem adóbevételek,  illetve más típusú bevételek szempontjából is - emelte ki. Egyúttal  hozzátette, "annak számos negatív hatása lenne, ha a Molt mint  regionális céget nem Budapestről irányítanák."

Seres Béla a világban tapasztalható vállalatfelvásárlási  tendenciákról elmondta: gyakorlatilag "a vállalatfelvásárlások  szezonját" éljük, több tízmilliárd eurós fúziós, illetve  felvásárlási szándékot jeleztek a következő időszakra is, azután,  hogy már az elmúlt években is nagyarányú vállaltfelvásárlási és  fúziós boom volt tapasztalható.

A szakértő ismertette: a vállalatfelvásárlási és fúziós hullám  (angol rövidítéssel M and A) abból fakad, hogy a világban hosszú  éveken keresztül tartósan alacsony volt a kamatszint (főleg a  Távol-Keleten), eddig nem tapasztalt pénzügyi innovációs termékeket  hoztak létre, amelyek révén racionalizálni lehetett a vállalatok  tőke- és forrásszerkezetét.  A kormányok is hozzájárultak ehhez  azzal, hogy az adózási technikák alapján sok esetben a nagy arányú  hitelfelvételekre, nem pedig a tőkefinanszírozásra ösztönözték a  világ vállalatait - tette hozzá Seres Béla.

Emlékeztetett rá: emellett globális méretekben olyan  tevékenységtípusok is bekerültek a magánszféra "célkeresztjébe",  mint egyes közszolgáltatások, például a tömegközlekedés, jelentős  infrastrukturális tevékenységek, vagy legutóbb az egészségügyi  szolgáltatás. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjalapokban, vagy az  úgynevezett hedge fundokban többmilliárdos dollár- illetve euró  vagyonok halmozódtak fel, amelyek befektetési lehetőségeket  keresnek. Ezek a befektetési és nyugdíjalapok rendkívül bonyolult  pénzügyi konstrukciók révén számos esetben nagyvállalatok  részvényeibe kívánják fektetni pénzüket, így a vállalatvezetők  bátran arra gondolhatnak, hogy ez a hatalmas összeg későbbi  növekedésük potenciális forrása lehet.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a világban egyre nagyobb  hangsúlyt kapnak olyan országok tőke- és pénzpiacai, amelyeket  korábban kevésbé fejletteknek ítéltek ezeknek az alapoknak a  menedzsmentjei. Így például az úgynevezett "BCIR" országok, azaz  Brazília, Kína, India és Oroszország most népszerű célpontjai a  tőkebefektetéseknek.

Az is kétségtelen, hogy nagyarányú pénzfelesleg alakult ki -  elsősorban a nyersanyagok, köztük az olaj árának tartósan magas  szintje miatt olyan államokban, mint Oroszország, Kína vagy az  észak-afrikai, illetve az Arab-öböl menti államok - mondta. Ez a  rendkívüli pénzbőség arra sarkallja ezeknek az országoknak a  befektetőit, hogy világméretekben jelentős vállalati fúziók vagy  vállalatfelvásárlások végrehajtására ösztönözzék a pénzüket,  vagyonukat kezelő alapokat.

Arra a kérdésre, hogy mikor lehet ennek a felvásárlási hullámnak  vége, a szakértő nem tudott egyértelmű választ adni. Azt azonban  kifejtette, hogy az egész folyamat "hangulatfüggő", most az  optimista korszakot éljük, de lehet, hogy az erősödésbe vetett hit  már a közeljövőben megváltozik.

(MTI)