– Szerdán még azt közölte a minisztérium, hogy a gazdatüntetés miatt nem szakítja meg a szabadságát, most mégis hazajön és tárgyal a demonstrálókkal. Mi történt? – kérdeztünk a minisztert.

– Külföldön vagyok szabadságon. Csütörtökön reggel felhívtam telefonon Jakab Ferencet, a Magosz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetőnek vezetőjét, s arról tájékozódtam, hogy érdemben tudunk-e tárgyalni a kárenyhítés módozatairól. Úgy gondolom tudok mit mondani a gazdáknak ezért is megyek a tüntetrőkhöz. Ahogy Jakab Ferencnek, úgy nekik is elmondom, hogy a gazdasági gyakorlatban példátlan megoldásként újra megnyitottuk a kárenyhítési alapot, amelyhez kapcsolódva hosszú lejáratú támogatott kamatozású hitel, halasztott fizetési lehetőség csatlakozik. A hitel, (amelynek feltételei már olvashatók a tárca honlapján) csütörtöktől kérelmezhető, a halasztott fizetési lehetőségről szóló rendeletet hétfőn írom alá.

– A gazdák nem hitelt, azonnali fizetést követelnek, s példának a lengyeleket hozzák, akik már gyorsan megoldották a kárenyhítést?

– Brüsszel kérésére háromszor kellett módosítani a magyar kárenyhítési javaslatot. Ez minden alkalommal tíz napos technikai késedelmet jelentett. Tudni kell azt is, idén április 30-val lejárt az a moratórium, hogy a magyar költségvetés pénzét nem az EU szabályai szerint fizetünk. 

– A lengyelek mégis ügyesebbek voltak, mert a Magosz szerint, megelőzve a moratórium lejártát már kártalanították a gazdákat.

– Nem fizettek semmilyen kártérítést, hanem olyan hitelt adtak, ami csütörtöktől megnyílt a magyar gazdák előtt is. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a lengyelen könnyebb, s egyben nehezebb helyzetben is vannak, mert nincs a magyarhoz hasonló kárenyhítési alapjuk. A magyar gazdáknak ez többletet jelent, de mivel ehhez brüsszeli engedély kellett azért, volt szükség az alaphoz csatlakozó hitel és a halasztott fizetési rendszer kialakítás során az egyeztetésre..

– A gazdák képviselői azt állítják, hogy a hitel nem megfelelő a kárenyhítésre, mert a gazdaságok többsége eladósodott hitelképtelen.

– Akkor miért hozzák példának a lengyel kárenyhítést, amikor csak a hitelt kaptak, ők meg a vissza nem térítendő kárenyhítéshez is hozzájutnak? Igaz, a lengyelek gyorsabbak voltak, de ha Magyarországon nincs a kárenyhítési rendszer, akkor elmaradhatott volna a hosszadalmas brüsszeli engedélyeztetési procedúra. A kárenyhítési rendszer – az unió által is engedélyezett – átalakítása után megnyílt a lehetőség az alap feltöltésére, amelybe a kormány a mostani tervek szerint ötmilliárd forinttal egészíti ki a termelői befizetéseket, de a költségvetési hozzájárulás mértékének nincs felső határa. Véleményem szerint a demonstrálókkal, és azokkal a magyar gazdákkal, akik bíznak a kormányban, arról kell tárgyalni, hogy miként működjön a kárenyhítési alap. Súlyos büntetéseket kell ugyanis fizetni, ha nem tartjuk be az uniós szabályokat. Ezért kértem türelmet csütörtökön Jakab Ferenctől, s ugyanezt kérem pénteken a tüntetőktől is. Először a hitellel induljanak, uztán az ősszel az alma betakarítás után, megkezdődik a kárfelmérés.

– A lengyel hitelek mögött száz százalékos állami garancia áll, míg a magyar csak 80 százalékos és garanciabiztosítók által garantált hitel.

– Senki ne higgye, hogy teljes körű állami garanciavállalás esetén a bankok nem vizsgálják meg az adós fizetőképességét. A lengyel és a magyar hitel között a különbség inkább az, hogy a lengyel egy normális üzleti hitel, míg a magyar 50 százalékos kamattámogatás mellett tízéves futamidejű hitel, amelyet két év türelmi idő előz meg.

– A fagy 40-50 milliárd forintos kárt okozott, az idei aszály ennél sokkal többet. Kukoricából már féltermést emlegetnek, a napokban ellentmondó hírek jelentek meg, arról, hogy a kormányzat részt vesz uniós kukorica tendereken, az FVM intervenciós kukoricát vásárol?

– Nem az FVM, hanem két állami cég. Elsősorban az új termésből akarunk vásárolni és készletezni, de a TIG és a Concordia Zrt. indul a hetente sorra kerülő uniós intervenciós tendereken. Ha beválnak a jóslatok és Magyarországon legfeljebb 4-5 millió tonna tengeri terem, akkor egymillió tonna kukoricára van szüksége az országnak. Normális időjárású években 8 millió terem, s ebből k2 millió tonna exportálható. Az uniós tendereken erős világcégekkel nem tudunk versenyezni, de az állattartóknak ígérem bármilyen áron megszerezzük a kukoricát, ha ők nem tudnak elég kukoricát vásárolni. Bolgár, román kollégámmal szeretnénk Brüsszelben elérni, hogy a magyar intervenciós készletek maradjanak ebben a régióban. Hasonló akciót tavaly szervezett az EU, amikor az aszály sújtotta Spanyolország és a Portugália elővásárlást szerzett az intervenciós tendereken.

Gráf József