Eldöntötte a kormány, hogy milyen beruházásokra ad pénzt egyedi, nem pályázatos formában az uniós keretből a következő jó egy évben. A 2007-re és 2008-ra vonatkozó akciótervekről és az ezekben foglalt kiemelt, egyedi támogatású projektekről tegnap határozott a kabinet a Budavári Palotában tartott ülésén. S hogy éppen itt, már az sem volt véletlen. A Budavári Palota közel egy évtizede húzódó felújítása ugyanis most lendületet kaphat - immár uniós hátszéllel és egyben EU-s szigor mellett. Ami annyit jelent, hogy a korábban tapasztalt politikai bizonytalankodásnak, a magánberuházók esetleges kedvtelenségének, a támogatási szerződésben majdan szereplő költségkeretek és határidők jelentős áthágásának az lehet az ára, hogy a felújítás pénzügyi keretének jelentős részét megvonja az EU. Magyarán, ha valóban aláírják a következő kilenc hónapban a támogatási szerződést, akkor a tervezett rekonstrukciónak el kell készülnie a rákövetkező három éven belül. Ez persze mind a 271, tegnap jóváhagyott projektre vonatkozik, nem csak a látványosabbak közül is kiemelt figyelmet kapó Budavári Palotára.

A kormányfő a döntést követően elmondta: a kabinet a független szakértőkből, a civil szféra és a régiók képviselőiből álló zsűri ajánlását vette alapul, amikor rábólintott az egyes projektekre. Gyurcsány Ferenc szerint a kiválasztásnál szakmapolitikai és várospolitikai érvek is nagy szerepet játszottak.

A következő másfél évre jutó 2800 milliárd forintnyi uniós pénzből a most kiválasztott 271 projekt több mint 500 milliárdnyi támogatást kaphat. A következő fél évben 191 projekt gazdájával köthetnek támogatási szerződést, majd a későbbiekben további nyolcvanéval. Utóbbiak esetében úgy látták a szakértők és a kormány is, hogy jó, támogatandó a terv, de még dolgozni kell rajta - ezekről novemberben dönthetnek.

A pontos listát ma hozza nyilvánosságra a kormány, a lapunk által megismert előterjesztésből azonban - amely itt olvasható - megállapítható, hogy a szakértői javaslat ellenére némiképp változott a támogatott projektek köre a kormányülések során. A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület által jóváhagyott listán még csak 270 projekt szerepelt, 188 "fél éven belül indítható" ajánlással, 82 pedig továbbfejlesztésre javasolva. A tegnap közölt adatok alapján tehát három, a szakértők által fél éven belüli indításra nem javasolt beruházásról döntött úgy a kabinet, hogy mégis induljanak el, amint lehet. Bajnai Gordon, a fejlesztésekért is felelős területfejlesztési miniszter lapunknak korábban azt mondta, hogy ezt kizártnak tartja.

Az csak ma derül ki, hogy milyen beruházásokat érinthetett ilyen módon a kormánydöntés. A kormányhatározat által megszabott fejlesztési irányokat viszont ez aligha befolyásolja. Az uniós pénzek nagyobb részét pályázatok útján szeretnék kiosztani: ott, ahol nagyon sok hasonló terv várható, erősebben akarják versenyeztetni a pályázó településeket, szervezeteket. Ez a közoktatási, az egészségügyi, a szociális és a vállalkozásfejlesztésekkel lesz így Bajnai szerint. Vagyis iskola- és kórházfelújításra például csak ezen az úton lehet pénz kapni. Kivéve persze, ha költségvetésénél vagy jelentőségénél fogva kap kiemelt státuszt egy egészségügyi intézmény fejlesztése. Ilyen például a sárvári önkormányzati kórház, amelyből térségi rehabilitációs központ lesz. De a fél éven belül indítható projektek közt ilyen az előterjesztésben szereplő Lumniczer Sándor Kórház, amelyben angiológiai rehabilitációs központot fejlesztenek. Regionális egészségügyi szolgáltatóként pedig a Szent Imre Kórház és az Uzsoki Utcai Kórház kaphat egyedi támogatást a kormány novemberi döntésekor - legalábbis az előterjesztés szerint.

A fél éven belül indítható projektek között a legbiztosabbnak az útépítési beruházások tűnnek: ebből 123 szerepel a kormányhatározatban. A várhatóan 882 kilométernyi új vagy megújuló útszakaszra közel 50 milliárd forint támogatást fizethet ki a fejlesztési ügynökség. A többi, fél éven belül indítható projekthez már több megjegyzést is fűztek a szakértők az előterjesztésben. Mégpedig arra vonatkozóan, hogy mi még a tennivaló, mire kell különösen figyelni, illetve milyen feltételeknek kell mindenképp megfelelni ahhoz, hogy megkapják a kért támogatást.

Több, milliárdos nagyságrendű beruházásnál megjegyzik: szeretnék látni a részletes költség-haszon-elemzést, vagyis azt, hogy valóban megéri-e annyi pénzt rákölteni, mint amennyit kérnek. Ez a kitétel szerepel a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújítása mellett, amelyre közel tízmilliárd forintot szánnak, de a hajdúszoboszlói gyógyfürdő és élményfürdő fejlesztését, valamint a Szabadság híd felújítását is "lábjegyzetelték" a szakértők. Utóbbi a főváros szerint 5,25 milliárd forintból oldható meg - a szakértők szerint az alaposan megvizsgálandó költségvetésnek is legfeljebb a felét állhatja az EU.

A legnagyobb, szigorú költséghatékonysági vizsgálatra fogott projekt a Pécs Európa Kulturális Fővárosa-terv, amelyre közel 36 milliárdot költenének. Itt már korábban kiírtak erre a munkára egy tendert, amit a PricewaterhouseCoopers nyert meg - a szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy szigorúan az így elvégzett elemzés alapján folyjék a munka. De érzékeltetik azt is, sietni kell, nem engedhető meg késedelem, hiszen a létesítményeknek 2009 végén állniuk kell. Azt is meg kell vizsgálni, miként lesznek fenntarthatók az intézmények, vagyis milyen funkciót és milyen formában kell odatelepíteni ahhoz, hogy évek múltán az esetleg pangó termeket ne súlyos költségvetési forintok árán kelljen fenntartani, hanem legyen rájuk piaci kereslet.

Az idő szűkösségére felhívják a figyelmet a Budavári Palota és a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése esetén is. Előbbinél kiemelik, hogy tartani kell a hat hónapos, egyszer három hónappal hosszabbítható szerződéskötési határidőt. A kormány eddig azt hangoztatta: csak olyan projektet javasol, amelyet megfelelően előkészítettek, és tartható a határidő. Ha ugyanis későn derül ki, hogy kicsúszik az időből a fejlesztő, elúszhat az uniós pénz.

A most támogathatónak ítélt tervek között szerepel számos országos, szociális, egészségügyi, illetve ezeket támogató informatikai, szervezet- vagy szakmai fejlesztési projekt, valamint néhány környezetvédelmi beruházás is. A szakmai zsűriben ezekkel volt a legkisebb gond. Igaz, a csaknem félszáz országos projekt jó részénél megjegyzik: szeretnének részletesebb, pontosabb költségvetést látni, vagy épp arra kérik a kidolgozó szaktárcát, "javítsák a társadalmi hatást" - utóbbi kitétel szerepel például a sürgősségi ellátás fejlesztése mellett.

Az biztos, hogy a régióknak számos benyújtott terv esetében kell ma lemondaniuk az egyedi támogatásról, nem kevés projekt esetében pedig már a megvalósítást sem javasolták a szakértők. Mindenesetre a kormányfő szerint nem érdemes különösen firtatni, hogy kormánypárti vagy ellenzéki vezetésű városok, települések kaptak-e több támogatást, mert nem ez alapján döntöttek. Arról pedig, hogy egyes politikusok kiállnak a nekik "kedves" projektek mellett, azt mondta: örömmel látja, hogy az egyébként a választásokon az első kerületben indult minisztere, Kóka János támogatja a kerületének fontos tervet. (Lapunk tegnap megírt értesülése szerint a tervre a szabad demokraták közbenjárására juthat az eredetileg a régió által javasoltnál több pénz.)
A következő fél-egy évben megvalósuló, a kormány által támogatott kiemelt, egyedi uniós fejlesztések (az eredeti kormány-előterjesztésben szereplő lista)>>>>

Bajnai és Gyurcsány a budai Várban. Erre is lesz pénz