A tavaszi becsléshez képest az eurózóna és Japán is magasabb sebességbe kapcsol, Kína azonban egy százalékponttal 11,2, illetve 10,5 százalékot érhet el ebben az évben és a következőben, India kilenc és 8,4, Oroszország hét és 6,8 százalékot.

A tegnap publikált frissítés szerint az IMF a gyorsabb gazdasági növekedés ellenére nem lát komolyabb inflációs veszélyeket, sem az élelmiszer-, sem az olajárak emelkedése miatt. Aggodalmakat, bár nem súlyosakat, csak egyes hitelfajták kockázatának növekedése miatt fogalmazott meg az IMF, különös tekintettel az amerikai, nem elsőrendű adósoknak nyújtott jelzáloghitelekre. Az új elemzés elismeri, hogy a pénzügyi egyensúlytalanság oldására történtek globális intézkedések, de a protekcionizmus továbbra is fenyegető veszély, amellyel foglalkozni kell.

Az új adatokat ismertető washingtoni tájékoztatón Charles Collyns kutatási igazgatóhelyettes rámutatott: bár az amerikai gazdaság lassult az első negyedévben, de fokozatosan visszanyeri lendületét. Az idén - vásárlóerő-paritáson számítva - Kína járul hozzá legnagyobb mértékben a globális növekedéshez. Jelezte, hogy az április világgazdasági előrejelzés óta valamelyest erősödött az inflációs nyomás, s ezért elképzelhető, hogy a jegybankok további kamatemelésre kényszerülnek. Az olajárak alakulása ugyancsak nagyobb kockázatokat rejt magában.