Az energiaár-támogatást igényelt több mint kétmillió magánszemély közül 180 ezer esetét találta gyanúsnak az adatokat feldolgozó Magyar Államkincstár - vagyis esetükben érdemes megvizsgálni, nem jelöltek-e meg a valósnál alacsonyabb jövedelmet. Támogatás ugyanis csak abban az esetben jár, ha a háztartásban az egy főre eső jövedelem az igénylést megelőző három hónapban nem volt nagyobb, mint az öregségi nyugdíjminimum három és félszerese - ez az idén 93 905 forint. Mivel az igénylésben a megelőző három hónap jövedelmi adatait kellett közölni, az APEH a MÁK jelzésére ezeket vizsgálhatja.

Klasszikus adóellenőrzésre egyelőre nem kell számítani - hívta fel tegnap a figyelmet Szikora János, az APEH elnöke. Első körben az adóhatóságnál rendelkezésre álló jövedelmi adatokkal hasonlítják össze a MÁK-tól kapott adatbázist. Ez informatikai összehasonlítás, vagyis az adathalmazok összefuttatása. Mint azt a terület szakértőjétől megtudtuk, a jövedelmi szinttel kapcsolatos kockázatelemzéskor megnézik a jövedelmi és vagyonadatokat, azt, hogy van-e az illetőnél albérlő bejelentve, esetleg van-e cége, vállalkozása, az nem termel-e "figyelemre méltó" veszteséget, volt-e vele kapcsolatban közérdekű bejelentés vagy bármilyen más ellenőrzési tapasztalat.

Azt egyelőre nem tudni, hány személyt választanak ki ezen a módon a 180 ezerből. Eleinte valószínűleg szúrópróbaszerűen választanak ki magánszemélyeket ellenőrzésre, és ha a bevallott és a valós jövedelmi helyzet között rendellenességet találnak, az eljárás jó eséllyel vagyonosodási vizsgálatként folytatódhat. A gázártámogatáshoz kapcsolódó ellenőrzések módszertanát még nem dolgozták ki teljesen, azt a nyári tapasztalatok alapján pontosítják. Ősztől viszont már nagyobb számban lehet ilyen ellenőrzésekre számítani, ám azokat vélhetőleg nem csak az APEH végzi majd. A jogszabály alapján ezt az államkincstár is megteheti, sőt a szankcionálás joga a kincstár kezében van. A vélhetőleg tízezres, esetleg néhány százezer forint nagyságrendet elérő összeget nem fizettethetik majd vissza adó módjára azzal, akit csaláson kapnak - az állam polgári per keretében "szedheti viszsza" a jogosulatlan összeget, természetesen kamatostul. Komoly büntetésre tehát nem kell számítani: az elcsalt összeget legfeljebb a jegybanki alapkamat kétszeresének időarányos részével szorozzák fel, de az adó esetében szokásos, akár a hiányzó summa egészét elérő büntetéstől az állam a jogszabály értelmében eltekint.

Magyarán igazán rosszul az a csaló járhat, akit az APEH néz át tüzetesebben, és vagyonosodási vizsgálatot is indít nála. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok alapján ugyanis a hatóság ez ügyben meglehetősen szigorú. Az idén eddig több mint 12 ezer ilyen vizsgálat indult, ebből kétezret zártak le jogerős határozattal. Az érintett magánszemélyek öszszesen 25,5 milliárd forint adót nem fizettek be, így most vélhetőleg összesen jóval több mint 30 milliárdot lesznek kénytelenek fizetni a büntetésekkel együtt. A revizorok a vizsgált magánszemélyek hetven százalékánál találtak be nem vallott jövedelmet, van, aki 381 millió adóforinttal tartozik ma az államnak.

Az igazán kirívó összegű csalásokkal az év elején létrehozott igazgatóság foglalkozik, amely a központosított ellenőrzéseket végzi. Jellemzően olyan, uniós kereskedelemmel kapcsolatos ügyeket vizsgálnak, amelyekben több cég is érintett. Tipikus például, hogy úgy hoznak be az országba, majd értékesítenek különféle cikkeket, hogy az eladásból származó bevételt egyáltalán nem vallják be. Egy elektronikus alkatrészek forgalmazásával foglalkozó cégnél például 5,9 milliárdos adóhiányt tártak fel - az érintettek ellen büntetőeljárás folyik. De személygépkocsi-kereskedők közt is akadt olyan, aki majd egymilliárd forinttal maradt az állam adósa.

Az összetett ellenőrzések és a vagyonosodási vizsgálatok révén, illetve az áfaellenőrzéseknél alkalmazott kockázatelemzési módszernek köszönhetően az első fél évben látványosan javult az adóhatóság ellenőrzési hatékonysága. Bár a 118,7 ezer lezárt eset kevesebb a tavalyi első félévinél, a "megtalált", 197 milliárd forint be nem fizetett adó viszont negyedével több az akkorinál. A tendencia vélhetően tartós lesz: az APEH elnöke szerint a vagyonosodási vizsgálatokkal akkor sem állnak le, ha megvan a 2007-re "rendelt" tízezer darab - a munkát azt követően is hasonló intenzitással folytatják.

Új ellenőrzésként majd a minimum-adóalappal kapcsolatos társaságiadó-ellenőrzések lépnek be jövőre, amelyekhez szakembereket is vehet majd fel az APEH.

Ártámogatási kérelmek feldolgozása az államkincstárban