Az év emberjogi hősei
- A nők és a gyermekek jogai folyamatosan sérülnek ma Magyarországon. Ettől kezdve nem beszélhetünk alkotmányosságról - ezekkel a mondatokkal kezdte beszédét az év díjazottja, Halász Pálma. A fiatal, kétgyermekes családanya saját bőrén is tapasztalhatta a családon belüli erőszak terhe alatt élők tehetetlenségét és végtelen kiszolgáltatottságát.
- Rá kellett döbbennem, hogy egyedül maradtam. Engem és a gyerekeimet senki sem védi meg - mondta.
Időközben megalapította az Életerő Alapítványt, amelynek égisze alatt sorstársainak üzen: "Ne hagyják magukat megfélemlíteni! Ne tűrjék egy életen át a terrort és a bántalmazást!"
Saját példáján keresztül tudja azonban, hogy keserves küzdelem elé néz, aki meg akar szabadulni a bántalmazójától. Éppen ezért különös hangsúlyt fektet arra, hogy minél többen megismerjék az ENSZ CEDOW (a nők hátrányos megkülönböztetésével foglalkozó bizottsága) két évvel ezelőtti jegyzőkönyvét. Ebben megfogalmazták Magyarország számára a nők és gyermekek védelméről szóló ajánlásokat. Halász Pálma azon dolgozik, hogy minél több sorstársa éljen az itt felsorolt jogaival.
Az idei pályázat során különdíjat adtak át Kállai Lászlónak, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnökének, aki emberjogi tevékenységéért az elmúlt években több díjat is átvehetett. Saját bevallása szerint 2000-ben döntő fordulat következett be azzal, hogy nyíltan szegregálták a roma gyerekeket a jászladányi iskolában.
- Akkor "oroszlánná" váltam, aki polgárjogi harcosként küzd a roma testvéreiért - mondja Kállai, aki harcot hirdetett a hétköznapi diszkrimináció és a szegregáció minden formája ellen. A hírhedtté vált jászladányi iskolaügy felhívta a figyelmet az iskolai szegregáció mindennapi gyakorlatára. Kállai László azonban hangsúlyozza: csak az erőszakmentes politika útja vezethet eredményre.
Kállai országjáró körútján hívja fel a romák figyelmét emberi jogaikra, amivel - tapasztalatai szerint - sok esetben a legkisebb mértékben sincsenek tisztában.
- A rasszizmus, a kirekesztés, a teljes kilátástalanság a romák mindennapi alapélménye. Sokan közülük nem emberhez méltóan élnek. Ez ellen harcolok - mondja.
Csaknem hatvanéves az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, amellyel harminc emberi jogot iktattak törvénybe. Azonban sem maga a dokumentum, sem annak tartalma nem ismert széles körben az állampolgárok előtt. Egy tavaly Magyarországon készült reprezentatív felmérés lesújtó képet fest: egy átlag magyar állampolgár nem tud háromnál több emberi jogot felsorolni. Ráadásul Magyarországot többször is elmarasztalták azért, mert nem szerez maradéktalanul érvényt az emberi jogoknak, és amiért nem oktatják azokat széles körben. A nemzetközi Youth For Human Rights International tradícióit követve éppen azzal a céllal alakult meg Magyarországon a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak az alapvető emberi jogok. (L. E.)
