Csörög öt éve vált ki Sződ községből, saját oktatási intézménye azonban nincs. A helyi gyerekek iskoláztatása érdekében Csörög intézményfenntartó társulásra lépett Sződdel, de hosszú távra szóló megállapodás nem született: az évente aláírt szerződés mindig csak a következő tanévre érvényes.

Sződön két épületben folyt az oktatás: a székhelyen, a Hunyadi János Általános Iskolában és a település egy másik pontján, az úgynevezett "kisiskolában". Korábban mindkét épületbe vegyesen jártak a sződi és a csörögi gyerekek, mígnem a 2006/07-es tanév előtt új osztályokat alakítottak ki. A sződiek a székhelyre kerültek, a csörögiek pedig abba a kisiskolába, amelyet - közegészségügyi okok miatt - az ÁNTSZ bezárásra ítélt. A kisiskolában tanuló csörögi diákok történetesen cigányok voltak.

Az ügyben Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok biztosa tavaly indított vizsgálatot, amit most utóda, Kállai Ernő folytat. A vizsgálat megállapította, hogy az intézkedés kimeríti a lakóhely szerinti és az etnikai alapú diszkriminációt, valamint szegregációt valósít meg. A kisebbségi ombudsman Sződ, Csörög és a közeli Vác önkormányzati képviselőit is arra kérte, hogy - elkerülendő a hátrányos megkülönböztetést - egyeztessenek a csörögi gyerekek beiskoláztatásáról. Vác polgármestere válaszában kilátásba helyezte, hogy a város iskolái nem fogadják a csörögieket.

A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal nem látott okot a fellépésre, mondván, a döntéseket nem az önkormányzat hozta, ezért "törvényességi ellenőrzési jogkörben" nem járhat el. A sződi Hunyadi János Általános Iskola igazgatója ugyanakkor arra hivatkozott: a polgármester utasítása alapján cselekedett. Kállai Ernő szerint a diszkriminatív osztályba sorolás és iskolába helyezés a fenntartó elvárásainak megfelelően történt, akkor is, ha ennek nincs írásos nyoma.

A lényeg: a csörögi gyerekek helyzete továbbra is megoldatlan. Sződ jövőre bezárja a kisiskolát, és csak korlátozott létszámig vállalta az együttműködést Csöröggel. A kisebbségi ombudsman adatai szerint úgy harminc roma diák oktatáshoz való joga került veszélybe.

Az oktatási tárca munkatársa is járt a helyszínen, de a konzultációk, eljárások és feljelentések egyelőre nem hoztak eredményt. A kialakult helyzetre jelenleg nincs jogi megoldás - állítja Kállai Ernő. Bár Csörög településnek el kellene látnia alapfeladatát, ennek nem tud eleget tenni, mivel nincs saját iskolája. A jogszabályok szerint egyetlen más település sem kényszeríthető, hogy befogadja a gyerekeket. A kisebbségi ombudsman hangsúlyozza: hasonló konfliktus - különös tekintettel a várható iskolabezárásokra és összevonásokra - bárhol, bármikor kialakulhat.

Kállai a szaktárcákhoz fordul, egy jogi konstrukciót javasol az ilyen helyzetek kezelésére. Ám ez az iskolakezdésig nem orvosolja a gyerekek gondjait.

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter tegnap este jelezte: soron kívüli törvényességi vizsgálatot kért a csörögi roma tanulók ügyében.