Neten a felvételi ponthatárok

Nyilvánossá váltak az idei felsőoktatási felvételi ponthatárok szerda este nyolc óra után: az idén négy államilag finanszírozott és két költségtérítéses képzésre csak a legmagasabb, 144 ponttal lehetett bekerülni. A fővárosban a Millenáris parkban sok százan követték figyelemmel a felvételi ponthatárokat a kivetítőn.

A felsőoktatási intézmények délben hagyták jóvá a döntéseket a pontszámokról. A pontszámok nyilvánosságra hozatalával párhuzamosan az OFIK megkezdte az értesítő sms-k szétküldését is a felvételi eredményekről azoknak a diákoknak, akik ezt kérték. Az elkövetkező órákban 104.181 jelentkezőnek összesen 388.194 sms-t küldenek szét.

Az elérhető maximális pontszámra volt szükség a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodási szakán magyar és angol nyelvű képzésben, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematika szakán (költségtérítéses képzésben), az ELTE bölcsészkarán germanisztika-néderlandisztika szakon (költségtérítéses képzésben), valamint a keleti nyelvek és kultúrák-hebraisztika szakon, és a kommunikáció-médiatudomány képzésre - tudta meg az MTI Kerekes Gábortól, az Országos Felsőoktatási Központ vezetőjétől.

Kerekes Gábor elmondta, hogy az új típusú pontmeghatározásnak köszönhetően a ponthatárok is jóval kiegyensúlyozottabbak lettek, mint az elmúlt években. Jogász- és orvosképzésre például szinte mindenütt nagyjából azonos pontszámmal lehetett bejutni.

Az államilag finanszírozott 56 ezres keretből 50 ezret töltöttek fel. Ugyanakkor a felsőfokú szakképzés 12.500-as keretszámából csak ötezret sikerült betölteni - ebben a képzési formában államilag finanszírozott keretet hirdetnek meg a pótfelvételire. Költségtérítéses képzésre 25 ezer diák juthatott be - tette hozzá.

Hiller István szakminiszter elmondta, hogy a felvételizők közül 16.738 diák ért el 130 pont feletti eredményt. Hangsúlyozta, hogy az állami támogatásokat az idén első alkalommal osztják szét a jelentkezők száma és teljesítménye alapján az intézmények között.

Az OFIK honlapján regisztrált felhasználók Az én felvim című oldalon, Ponthatárok 2007 néven új menüpont alatt szörfözhetnek, és jelentkezési helyenként találhatják meg elért pontszámukat és a kialakult ponthatárt. A diákoknak zöld szín jelzi azt a jelentkezési helyet, ahová végül felvették őket.

A felsőoktatási intézmények a ponthatárokat egy számítógépes algoritmus segítségével állapították meg. Minden egyes szak esetében az oda jelentkezők pontszámaiból alakult ki egy országos sorrend, amelynek csúcsán a legtöbb pontot elért jelentkező áll, majd sorra következik a többi, kevesebb pontot elért reménybeli gólya.

A felvehető hallgatók számát - és így a ponthatárokat - azonban még számos más tényező befolyásolta. Ilyenek az egyes képzési területekre felvehető, államilag támogatott hallgatók számát meghatározó keretszámok vagy az egy-egy intézménybe felvehető összhallgatói létszámot befolyásoló intézményi kapacitás.

A ponthatárok alakulására természetesen maguk a jelentkezők is hatással voltak, hiszen minél többen szerettek volna bejutni egy adott szakra, a ponthatár annál inkább emelkedett. Magasabb volt a mérce akkor is, ha felkészültebb

jelentkezők pályáztak. Ha a munkaerő-piaci helyzet, valamint a felvételizők körében is tapasztalható pályaválasztási "divathullámok" miatt egy szak népszerűsége nőtt, ott rendszerint a ponthatár is emelkedett, hiszen több jól felkészült jelentkező szeretett volna bekerülni.

Az intézmények nemcsak a pályázó által kialakított jelentkezési sorrendet voltak kötelesek figyelembe venni, hanem a kért finanszírozási formát is (államilag támogatott vagy költségtérítéses). A jelentkezőt az általa kért sorrend szerinti első olyan jelentkezési helyre vették fel, ahol a felvételi feltételeknek eleget tett, megjelölve és ezzel vállalva az ottani finanszírozási feltételeket is.  

Jogszabály tiltja ugyanakkor, hogy a ponthatár alatt teljesítő pályázókat az adott jelentkezési helyre felvegyék. Nem vehető fel az a jelentkező sem, aki alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre vagy felsőfokú szakképzésre való jelentkezés esetén nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított 78 pontot; felsőfokú szakképzés esetén a 72 pontot).

Azok, akiknek most nem sikerült bejutniuk sehová, a pótfelvételin még próbálkozhatnak majd, erre a jelentkezési határidő augusztus 13. A jelentkezési lapokat a felsőoktatási intézményekben lehet beszerezni, és kitöltés után ott is kell majd leadni.

OFIK: a jelentkezők háromnegyede bekerült a felsőoktatásba

Az idén egyetemre, főiskolára jelentkezők 74 százaléka, összesen 81.043 felvételiző tett sikeres felvételit, idén is a gazdálkodási és menedzsment szakosok lesznek a legtöbben, míg az egyetemek közül az ELTE fogadja a legtöbb gólyát - derült ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az intézmények által levezényelt szerdai ponthatár-húzás után. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján közzétette összegzés szerint a felvettek hatvan százaléka államilag támogatott képzésen kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

2007-ben 108.849-en szerettek volna elhelyezkedni a felsőoktatásban, ez mintegy háromnegyedüknek sikerült is (tavaly a bejutási arány 70 százalékos volt).A 81 ezernél valamivel több idei felvett többsége, hatvan százaléka államilag támogatott képzésre került be. A nappali tagozatosok aránya 68 százalék, míg részidős - esti vagy levelező - képzésen az újdonsült egyetemisták és főiskolások 29 százaléka vehet részt. (A többiek a távoktatásban meghirdetett helyeken osztoznak).

A legtöbb jelentkezőt befogadó szak 2007-ben a gazdálkodási és menedzsment szak lett 14.930 jövőbeli hallgatóval. Dobogós lett még - és tavalyhoz képest helyet cserélt - a turizmus-vendéglátás (9631) és a kommunikációs és médiatudomány (8271). Szintén sokan lesznek a szeptemberi kereskedelem és marketingre járók (8244), mérnök informatikusok (6768) valamint a pénzügy és számvitel szakosok. 

Tavalyhoz képest átalakult a legtöbb hallgatót fogadó egyetemek és főiskolák listája, igaz, a nagy múltú egyetemek túlsúlya így is változatlan: 2007-ben az ELTE az egyetlen, amely hétezernél is több (7104) diákot felvett, a pécsi, szegedi, a debreceni egyetem 6 és 7 ezer közötti hallgatószámot fogadnak be. Az ötödik helyezett Budapesti Gazdasági Főiskola ehhez képest 4800 főiskolást vett fel - olvasható az összegzésben.

(forrás: MTI)

 

 

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.