Hat kilométeres almatüntetés
A gazdák az április végi, május eleji fagykárok érdemleges enyhítését szeretnék elérni figyelemfelkeltő akciójukkal - jelentette be tegnap Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója. A háromnapos folyamatos tiltakozás ma reggel kilenckor kezdődik a 4-es főút Budapest irányába haladó oldalán, a 326-os és 332-es kilométerszelvénye között. Az előzetes egyeztetés szerint mintegy 600 traktor, teherszállító és személygépkocsi vonul az utakra. A félpályás demonstrációs sorban nemcsak helyi gazdálkodók állnak majd, hanem más megyékből is csatlakoznak hozzájuk. Ezzel is szeretnék jelezni, hogy a tavaszi fagy legtöbb károsultja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, de másutt (például Borsodban) is jelentős a fagykár, amely 45 milliárd forint értékű termést tett tönkre.
A szövetségi igazgató szerint a demonstráció közvetlen környezetében több száz hektáron olyan ültetvények vannak, amelyeken egyetlen gyümölcs sincs. A régióban az idén még egy ültetvényen sem lehetett szüret. Ezért is kérték június 12-i petíciójukban, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térséget nyilvánítsák katasztrófa sújtotta területté. Emellett a bevétel nélküli esztendőben is elvégzendő munkák költségének megtérítését is kérték, valamint azt is, hogy a fagykárt szenvedett gazdálkodók átütemezhessék hiteleiket. Kevésnek tartják a kormány által létrehozott nemzeti kárenyhítési alap lehetőséget, ezért azt akarják elérni, hogy a kormány ne ötmilliárddal, hanem azzal a 25 milliárd forinttal töltse fel az alapot, amelyet tavaly a területalapú támogatásokból megtakarított. E nélkül az alap lehetőségei korlátozottak, ugyanis az aszály károsultjai is innen várhatnak segítséget. A gazdálkodók képviselői úgy vélik, az agrárkormányzat eddigi javaslatai a károk mérséklésére nem elfogadhatók, csak a regisztrált gazdák 4-5 százaléka csatlakozott. A hitellel terhelt gazdálkodók jó része pedig nem tud újabb kölcsönöket felvenni. (Soproni Horváth Lajostól, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivőjétől megtudtuk: újonnan csaknem nyolcezren csatlakoztak az alaphoz, s a korábbi tagokkal együtt most már 12 700-an vannak.) A gazdák tárgyalni akarnak, ezért a demonstráció helyszínén is várják az agrártárca vezetőit - mondta Budai -, s ha a megbeszélés nem vezet eredményre, akkor szeptemberben négy helyszínen ismét tiltakoznak.
Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy az önkéntes kárenyhítési alaphoz csatlakozók számára biztosítható 50 százalékos kamattámogatás melletti bankhitelhez jutás feltételeiről szóló jogszabály július 26-án jelenik meg. Még tíz napot kell várni arra a másik jogszabályra, amelyik lehetővé teszi, hogy kistermelő károsultakkal szembeni követeléseiket egyéves áruhitelre váltsák át a termelést integráló cégek. A tervek szerint 8 százalékos vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak azok, akik a károsult kistermelőknek, egyebek mellett az idén meghiúsuló őszi szüret utáni fizetésre növényvédő szert, műtrágyát adtak el.
Egy neve mellőzését kérő, minőségi kajszibarack termelésre és értékesítésre specializálódott abaúji cég vezetője úgy fogalmazott: valószínűleg számukra nem lesz túl kedvező a várható kárenyhítési folyamat. Hozzátette: csatlakoztak a nemzeti kárenyhítési alaphoz, és várják a rendeletet, amely a kárenyhítés további lépéseit tartalmazza. Megjegyezte: ismereteik szerint a szakemberek a kompenzációs támogatások megállapítása során a statisztikai hivatal adatait használják majd. Így a termelők körülbelül húsz százalékát kitevő, minőségre törekvő cég átlagbevételét lehúzhatják majd az ipari gyümölcsöket forgalmazó vállalkozások. A két kategóriába sorolt gyümölcsök kilónkénti ára között akár 40-100 forint különbség is lehet. A cégvezető szerint az utóbbi években az állam maga is sok pénzt fordított arra, hogy a termelők a korszerűtlen ültetvényeket modernizálják. Ezt a törekvést szerinte a kárenyhítés során is érvényre kellene jutatni.
Gőgös tudósítónknak elmondta: felemásnak tarja a kárenyhítési alaphoz való csatlakozás eredményét. Szerinte sokan nem vették komolyan, hogy az Európai Unió rendelkezései alapján csakis ezen az önsegélyező csatornán nyílik lehetőség a természeti károk enyhítésére. Az államtitkár szerint a kárenyhítés során figyelembe veszik majd azt is, hogy ipari vagy étkezési gyümölcsöt értékesített-e a termelő. A kárenyhítéssel kapcsolatos első előleget előreláthatólag novemberben fizetik majd ki.
Espák Miklós, a bodrogközi Györgytarló melletti gyümölcsösben gazdálkodó cég ügyvezetője azt mondta: őket leginkább az zavarja, hogy eddig kevés információhoz jutottak a kárenyhítéssel kapcsolatban, és a bizonytalanság helyenként kétségbeesést okoz a termelők körében. Espák Miklós úgy fogalmazott: a Bodrogközben található Magyarország második legnagyobb, öszszefüggő körteültetvénye, és most először kell ötszáz kilométerről, Nagykanizsáról körtét vásárolniuk annak érdekében, hogy piacaikat megtartsák. Az ügyvezető hozzátette: cégük, valamint a hozzájuk tartozó kistermelők csatlakoztak a kárenyhítési alaphoz, ám sok gazda nem bízik az ígéretekben. Az abaúji és györgytarlói cég megpróbál spórolni a termelési költségeken, de a gyümölcsösökben a metszést, a talaj- és a növényvédelmi munkákat akkor is el kell végezni, ha oda lett a termés. Az idén szinte egyáltalán nem tudnak idénymunkásokat foglalkoztatni. - Munka hiányában több traktorosnak is fel kellett mondanom. Látszott az emberek szemében a kétségbeesés, hiszen a jelentős munkanélküliséggel küszködő vidéken nem találnak állást - érzékeltette a helyzetet Espák.
Brüsszel rövidesen dönt a kompenzációról
A magyar hatóságoktól szerdára várjuk az átdolgozott fagykárok kompenzálására vonatkozó kérelmet, erről hamarosan döntés születhet. Június 6-án már vizsgáltuk ezt az ügyet, azóta pontosításokat kértünk - mondta lapunknak Michael Mann, az EU bizottságának mezőgazdasági szóvivője. Brüsszeli agrárdiplomaták lapunknak elmondták: az EU a versenytorzító hatástól tartva elvben a mezőgazdaságban is ellenzi az állami támogatásokat, de a tagállamok ezzel együtt beadhatnak ilyen kérelmeket az Európai Bizottsághoz. Ha tíz munkanapon belül nem kapnak rá választ, az szabad utat jelent. A fagykár esetében azonban a magyar kérelmet pontosítani kellett, adatokkal kiegészítve. Arra igen korlátozottak a források, hogy az EU maga adjon támogatást a szolidaritási alapjából. Most Ciprus számíthat ilyenre az erdőtüzek miatt. (Brüsszeli tudósítónktól)
