Ha lassan is, de lefelé ereszkednek az olajárak, igaz, az idei csúcsról, ahová a napokban kapaszkodtak fel. Az északi-tengeri Brent ára a múlt héten 78,40 dollárra kúszott fel, s megközelítette a tavaly augusztusi 78,65 dolláros történelmi csúcsot. Az amerikai könnyűolaj hordója is 75 dollár felett tetőzött. Tegnap a Brentért 75, az amerikai alapfajtáért 74 dollárt kértek. Az árcsökkenést az amerikai üzemanyagkészletek megfelelő szintjével magyarázzák a piaci elemzők, de a folyamatokat befolyásolta az is, hogy az OPEC elnöke jelezte: az exportáló országok szervezete kész megfontolni a kitermelés növelését a szeptemberi bécsi miniszteri értekezleten. Igaz, hozzátette, ha most több olajat dobnának piacra, azzal csak a készletek felhalmozását mozdítanák elő. Az OPEC kutatási részlegének egy tanulmánya is hatott: az elemzés szerint a tisztességes ár 60-65 dollár lenne.

Az árak mozgását az utóbbi időben mindinkább meghatározták a nagy pénzügyi alapok, amelyek drágulásra játszottak. Elemzők úgy látják, ahogy az ár túljutni látszik az idei csúcson, az alapok is megkezdik pozícióik felszámolását, s az árak viszonylag gyorsan mehetnek tovább lefelé.

A londoni The Economist friss elemzése ugyanakkor emlékeztet rá, hogy tavaly nyáron nyolcvan dollár körül csúcsosodott ki az olaj ára, s a jelenséget a félelem idézte elő, hogy az OPEC nem tud eleget termelni, kapacitásának határára jutott. Ahogy a félelem elmúlt, az ár zuhanni kezdett, s január-februárban ötvendolláros szintre esett vissza. Most a félelmet felváltották a tények: a világ többet fogyaszt a termelésnél. Ahogy az ár a tavalyi csúcsról hanyatlani kezdett, úgy fogta vissza a globális kereslet negyven százalékát kielégítő OPEC a kitermelést, s mára mintegy napi egymillió hordóval kevesebbet hoz fel, mint egy éve, miközben az igény nagyjából ennyivel bővült, s meghaladja a napi 84 millió barrelt. Ennek következtében csökkenek a készletek, holott az évnek ebben az időszakában emelkedni szoktak.

A Nemzetközi Energiaügynökség, az ipari államok szószólója többnyire sürgeti az OPEC-et a kitermelés növelésére, de úgy véli, hogy az ár magas marad, a kínálat pedig szűkös, mert a világgazdaság gyors fejlődése miatt egyre nagyobb kereslet mutatkozik az olaj iránt. Ez persze azon a feltételezésen alapul, hogy a világgazdaságot a továbbiakban sem zavarja különösebben az olajár szintje. Az OPEC megnyilatkozását ugyanez vezérli. Nem érdeke, hogy világgazdasági recessziót idézzen elő, de mindaddig nem változtat a kitermelés szintjén, amíg ez a veszély nem válik kézzelfoghatóvá. Ellentétben a múlt nyárral, a szervezetnek napi hárommilliós fölöslege van, amelyet bármikor megcsapolhatna, ha az árat valóban túl aggasztónak érezné világgazdasági szempontból.

Amerikai olajipari elemzések rámutatnak - hívta fel a figyelmet a minap a The Wall Street Journal -, hogy a fejlődő országok gyors növekedése miatt huszonöt éven belül a hagyományos olaj- és gázlelőhelyek nem lesznek képesek kielégíteni a keresletet, ezért szükséges minden egyéb alternatív energiaforrás kiaknázásának megindítása.