Vár-rekonstrukció politikai hátszéllel
A budai Várban tartja mai ülését a kormány - az évek óta halogatott palotarekonstrukció kiemelt támogatást kap ugyanis az uniós forrásokból, annak ellenére, hogy a terv számos eleme egyelőre ingatag lábakon áll. A kabinet ma határoz a kiemelt, egyedi uniós támogatásokról - azokról a tervekről, amelyek pályázat nélkül kaphatnak nagy összegű közösségi támogatást. A fogadkozások arról szóltak: a döntés annak ellenére szakmai lesz, hogy a végső szót a kormány, vagyis egy politikai testület mondja ki.
A régiók javaslatait egy független - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által felkért szakértőkből álló - bizottság bírálta el, ezt követte a már inkább politikusokból álló felettes szerv, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület döntése, majd ma a kormány hagyja jóvá a programokat. Bajnai Gordon, az NFÜ-t is felügyelő területfejlesztési miniszter lapunknak szombaton arról beszélt: kizárt, hogy a most át nem engedett - további előkészítésre javasolt - projektek közül átkerüljön néhány a következő fél évben elindítandók közé. Mint mondta: a benyújtott mintegy nyolcszáz elképzelés meghatározó része nem jut majd ilyen kiemelt támogatáshoz. Az egyik részük most kap pénzt, másik hányaduk további előkészítés után majd kaphat, nagy többségük azonban nem: iskolarekonstrukcióra, kórházfelújításra például csak pályázati úton lehet pénzt kapni, a kiemelt keretből nem. Eredetileg nyolcszáz tervet javasoltak a régiók, most - információnk szerint - 250-et hagyhat jóvá a kormány, ötszázmilliárd forintot osztva így el. Ezek közül körülbelül száz olyan terv van, amelyen még dolgozni kell, és így nem indulhat el fél-egy éven belül.
A Népszabadság úgy tudja azonban: némi politikai beavatkozás kellett ahhoz, hogy a budai Vár végül a most támogatandó, azonnal indítható fejlesztések listájára kerüljön. Nem biztos ugyanis, hogy a szakértők maguktól átengedték volna ebben az állapotában a tervet - ezt mutatja, hogy számos feltételt szabtak a mostani támogatásához. Az elképzelés az egykori honvéd-főparancsnokság romépületének helyreállítása köré szerveződik. A Dísz téri épület még 1945-ben kapott bombatalálatot, és azóta az utolsó második világháborús romként éktelenkedik a Várban. A hasznosítási tervet kialakító operatív bizottság mostani terve kulturális, turisztikai fogadó és konferencia-központ létrehozásával számol itt - az uniós támogatás jó részét erre költenék el.
Ám mindemellett rendbe tennék a várpalota déli udvarait és meghosszabbítanák a Tóth Árpád sétányt a Széchényi könyvtárig. Ezenkívül szó van a Szent György tér nyugati oldalának - az ásatási területnek - a hasznosításáról - ide új magánépületeket terveznek, ahogyan a Várszínházhoz kapcsolódó volt karmelita kolostort és a Várkert Bazárt is a magántőke újítaná meg, tulajdonképpen a tízmilliárdos központi beruházás tovagyűrűzéseként.
Az elképzelés 25-30 milliárd forintba kerül - ehhez 10 milliárdos állami támogatást kért a régió. A maradék pénzt magántőke bevonásával kívánják finanszírozni - ám azt még nem igazán tudni, pontosan kik lesznek majd a befektetők. Úgy tudjuk, a projektnek ez volt a legkritikusabb pontja, elvben ilyen előkészítettség mellett az elképzelés most nem kaphatott volna támogatást.
Ám a szakértői zsűri mégis átengedte az azonnal (fél éven belül) induló programok sorába a tervet - amiben, úgy tudni, volt némi politikai megfontolás is. Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ elnöke ugyanis az I. kerületben indult egyéni jelöltként, és - noha nem nyert - a kampányban ígéretet tett, hogy a Moszkva tér felújítását és a Várnegyed rendbetételét segíteni fogja. Információnk szerint Magyar Bálint, volt kulturális miniszter, aki a FIT tagjaként államtitkári rangban felügyeli az uniós támogatásokat, kitüntetett figyelemmel kísérte végig a budai Vár támogatásának ügyét.
Az egyedi támogatási igényként benyújtott tervben csak 8,5 milliárdos felújítási terv szerepelt, amihez 7,3 milliárd forint támogatást kértek eredetileg. Ez időközben felment az ennél korábban elképzelt 25-30 milliárdos összegre, és a tízmilliárdos támogatási igényre.
A szakértők mindenesetre e kiemelt tervre szokatlanul kemény feltételeket írtak elő. Így például azt, hogy a projektgazdának törekednie kell az uniós támogatás minimalizálására, vagyis arra, hogy ne érjék el a maximálisan igénybe vehető 10 milliárdos összeget. További feltétele az uniós összeg biztosításának a nagymértékű, 15-20 milliárdos magántőke-bevonás. Ezenkívül külön kikötik, hogy a támogatási szerződést kilenc hónapon belül alá kell írni (más elfogadott tervek esetén is ez a végső határidő, ám ezt azoknál a kormány-előterjesztésben így nem jelölték a szakértők).
