A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régi vásárcsarnokokat műemléki védelemre javasolja - nyilatkozta Győr Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védési osztályának vezetője. Többek között a műemlékvédelmi eljárás utolsó szakaszában áll már a Hunyadi téri csarnok is. A szakemberek és a város értékeit védő civil szervezetek reményei szerint a csarnok ügye hamarosan az illetékes döntéshozók, Mezős Tamás, a KÖH hivatalvezetője, majd a kulturális miniszter, Hiller István elé kerül, aki a végső szót mondja ki a védésben. A tér egyébként világörökségi pufferzónába tartozik, tehát minden homlokzati és külső átalakításhoz a KÖH engedélye szükséges. Egyelőre a csarnok belső terével a tulajdonos az ízlése szerint rendelkezik, ám ha műemléki épület lesz, a védettség a kívülről nem látható részekre is kiterjed.

A történelmi városrészek dokumentálása a Belső-Erzsébetvárosban és Terézvárosban 2004-ben kezdődött, kezdetét vette például Belső-Erzsébetváros fényképes dokumentálása. A szakemberek 2004 augusztusában már konkrét javaslatokat tehettek a védendő épületekre, és szintén abban a hónapban indult meg a teljes budapesti világörökségi terület műemléki jelentőségű területté nyilvánításának az előkészítése. Végül 2005 márciusában jelent meg a miniszteri rendelet a világörökségi terület és védőövezetének műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, s ez a Hunyadi téri csarnokra is érvényes. Áprilisban pedig a területen egyedi védelemre javasolt épületek védettségét mondta ki a NKÖM. Most azt szeretnék, ha a csarnok egyedi védelmet kapna. A Hunyadi téri mellett egyébként várhatóan a Hold utcai csarnok is megkaphatja a műemléki védettséget, bár mindkét eljárás még hónapokat vehet igénybe. A két csarnok építészetileg nagyon hasonlít egymásra. Mindkettőt Czigler Győző tervezte. Több részletüket közel ugyanolyanra. Számos építészeti megoldást átvitt az egyikről a másikra, hogy így minél hamarabb felépülhessenek.

A KÖH következő projektjei között szerepel a Klauzál téri és a nemrég felújított Batthyány téri csarnok védelme is. Utóbbi renoválása alatt folyamatos egyeztetés folyt a KÖH és a felújítást végző cég között, így a hivatal is elégedett az eredménnyel.

A Rákóczi téri és a Központi vásárcsarnok már védett.

Eltűntek a piacok

A XIX. század végén Budapesten szinte minden nagyobb, forgalmas téren működött szabadtéri piac. Ilyenek voltak az Eskü téri (ma Március 15. tér), a Kálvin téri, az István téri (Klauzál tér) és Újvásár téri (Köztársaság tér) piacok, amelyek a tisztasági követelményeknek nem tudtak eleget tenni, viszont zavarták az egyre növekvő forgalmat, és akadályozták a parkok, pihenőterületek kialakítását. A központi vásárcsarnokkal egy időben négy kisebb "fiókcsarnok" is megnyílt. A Rákóczi téri csarnok a fővárosi mérnöki hivatal tervei szerint épült 5300 négyzetméter alapterülettel; két öthajós, görög kereszt alakú térrel. Az István téri csarnokot is a fővárosi mérnöki hivatal tervezte. A 3000 négyzetméteres épület háromhajós, bazilika jellegű, két oldalról 3-3 oldalhajó csatlakozik hozzá.

A Hunyadi téri és a Hold utcai csarnok 2000 négyzetméter körüli alapterületükel a legkisebb fővárosi csarnoképületek.

A Batthyány téri vásárcsarnok 1900-1902 között épült, szintén a fővárosi mérnöki hivatal tervei alapján.

A Hunyadi téri csarnok a műemlékvédelmi eljárás utolsó szakszában áll