Ismeretes, hogy a Nabucco gázvezeték legnagyobb problémája az volt, hogy bár a megvalósíthatósági tanulmányok készültek, az érdemi megvalósíthatóságról illetékesség hiányában senki sem tárgyalt. Eközben az orosz elnök, Vlagyimir Putyin számos olyan egyezséget hozott tető alá május-júniusi offenzívája során, amelyek lényegében ellehetetlenítették a Nabucco gázvezeték megépítését. Az elmúlt időszakban azonban - a nyilvánosság számára nem teljesen világos indíttatásból - Hilmi Güler török energiaügyi miniszter először Türkmenisztánban tárgyalt, majd most aláírta a szándéknyilatkozatot. Az iráni üzlet ma az utolsó esélynek látszik, hogy egy olyan Európába irányuló gázkorridort hozzanak létre, amely nincs orosz ellenőrzés alatt. Ugyanakkor ez a terv Türkmenisztán számára is lehetővé teszi, hogy a Kaszpi-tenger alatti vezeték megépítése nélkül juttasson gázt Törökországba. Türkmenisztán és Irán között létezik egy vezeték, amelyen tavaly 4,1 milliárd köbméter gázt továbbítottak, de teljes kapacitása 11 milliárd köbméter lenne. Érdemes figyelembe venni, hogy 2010-ben néhány fontos európai gázvásárlónak lesz esedékes a Gazprom-szerződéseinek újratárgyalása, s egy új beszerzési lehetőség megváltoztathatná a tárgyalási pozíciókat.

A helyzetet az bonyolítja, hogy a török-iráni üzlet által kínált előnyök egybeesnek a térségbeli elképzelésekkel, leszámítva azt, hogy Washington ellenez mindenféle külföldi befektetést az iráni energiaszektorba. Kathryn Schalow, az ankarai amerikai követség szóvivője az NTV török televíziónak azt mondta, ők bármilyen Iránnal kötött egyezség ellen vannak, így ellenzik a török kezdeményezést is. Hivatkozott az ENSZ BT korlátozott kereskedelmi embargójára, s a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség döntéseire. Schalow szerint ilyen körülmények között nem hoztak bölcs döntést Ankarában. A török hivatalos kommentárok viszont az amerikai álláspont inkonzisztenciájára próbáltak építeni.

Más megfontolásból, de érthetően szintén nem érkeztek boldog nyilatkozatok az orosz féltől sem. Viktor Ilszkij ankarai orosz kereskedelmi attasé ugyanazt mondta a török Referans című napilapnak: Moszkva nem fogja kommentálni az ügyet, azért felhívta a figyelmet az Irán körüli bizonytalanságra. - Egy lehetséges amerikai támadás Irán ellen könnyen azt eredményezheti, hogy Törökország elveszti hatmilliárd dolláros befektetését - mondta. - Nem lesz probléma Törökországgal - fűzte hozzá Ilszkij -, de kérdések vetődhetnek fel. S a válaszokat meg fogjuk találni a kérdésekre - szögezte le.

Bár több amerikai nyilatkozó azt mondta: dolgoznak az alternatívákon, abban viszonylag széles körű vélemény, hogy ezek a lehetőségek (Azerbajdzsán, Türkmenisztán az esetleges transzkaszpi vezetéken át, és a hipotetikus iraki mezők) nem tűnnek sem hatékonyaknak, sem hihetőknek. A törökök mindenesetre tovább tárgyalnak Iránnal, jelenleg éppen a gázszállítások garanciáiról.

Nemrég felavatott iráni-örmény vezeték. Török társa a Nabucco része lehet