Közéleti vihar a Magas-Tátrában
Akadtak, akik úgy vélték, hogy legalább száz év kell a szlovákiai óriáshegység újjáélesztéséhez. De azonnal cselekedtek. Szlovákián kívül főleg Csehországban és Magyarországon indult mozgalom a Magas-Tátra megsegítésére: ezt jórészt a Mol és pozsonyi leányvállalata, a Slovnaft nemzeti kőolajfinomító szervezte. Több százmillió korona gyűlt össze, amelynek jelentős részét facsemeték ültetésére fordították.
Eközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy célirányos újjáépítést csak hosszú távú tervek alapján lehet elkezdeni. Ekkor tört ki az újabb, immár közéleti vihar. Összetűzek a környezetvédők és az állami erdőgazdaság képviselői. Az előbbiek azt mondták, hogy az ember lehetőleg ne avatkozzon közbe, a tájrehabilitációt maga a természet évtizedeken belül elvégzi. Az állami cégek viszont az azonnali elszállítás és fafeldogozás mellett kardoskodtak, mert különben a szú elpusztítja a milliárdokat érő anyagot. Idén tavaszig a kidőlt fáknak már csaknem a kilencven százalékát elszállították.
A hazai és a külföldi zöldek akkor elégelték meg ezt, amikor a terepjárók és más nehéz járművek a Tátrai Nemzeti Park egyik legszebb részéhez, a Csendes-völgyhöz (Tichá dolina) értek. Itt a környezetvédők élőláncot alkotva, többen önmagukat a fákhoz kötözve igyekeztek megakadályozni a szállítást. Tiltakozásukra Brüsszel is felfigyelt, és az illetékes uniós bizottság aggodalmát tolmácsolta a pozsonyi kabinetnek a súlyos környezetpusztítás miatt, amit a Fico-kormány illetékesei cáfolnak.
Nincs egyezség arról sem, hogy milyen legyen a Magas-Tátra arculata. Maradjon-e szellemi és testi felüdülésre, sportolásra, légzőszervi betegségek gyógyítására alkalmas hely, vagy alakuljon-e inkább szórakoztatóipari központtá. Az utóbbi megoldást több tehetős szlovákiai és külföldi befektető szorgalmazza. Ők csökkenteni szeretnék a szigorú környezetvédelmi előírások alapján védett Tátrai Nemzeti Park jelenlegi területét, s az így megszerzett ingatlanokon luxusszállodákat, akvaparkokat, sportpályákat építenének. Első lépésként a szlovák-cseh érdekeltségű J&T befektetőcsoport ötcsillagos szálloda építését kezdte el a Csorba-tónál, s ugyanott eredeti szépségében akarja újjávarázsolni a Monarchia egyik legelőkelőbb tátrai létesítményét, a néhai Grand Szállót.
Juraj Lukác, a tátrai természetvédő társaság (VLK) elnöke szerint sokan még mindig nem okultak abból, hogy a természet nemrég orkánnal büntette a kapzsi embereket. Akik főleg a német és az osztrák mintát követve, 1915-ben, majd 1939-ben az őshonos jegenyefenyők és bükkfák helyett lucfenyővel ültették tele a mai Tátrai Nemzeti Parkot.
