A schengeni határnyitás előtti egyik utolsó autósrohamára számított a hét végén a katasztrófavédelem az ország nyugati kapujának számító hegyeshalmi közúti átkelőnél. Nyugat-Európában ugyanis megkezdődtek a nyári leállások és a szabadságolások, ezért aztán a román, az ukrán, a bolgár vendégmunkások szokás szerint Magyarországon át utaztak hazafelé. Vasárnap estig azonban a korábbi években megszokott óriási autósorok elmaradtak; ez a kánikula miatt mindenki számára szerencse volt.
Vasárnap a kora délutáni órákban veszteglés nélkül, folyamatosan tartott az ország belseje felé a forgalom. A katasztrófavédelem szakemberei készen álltak arra, hogy ha a várakozás eléri a fél órát, akkor vizet osztanak, de erre délután még nem volt szükség. Az autósok nyolcvan százaléka román állampolgár volt, a többiek főleg ukránok és bolgárok.
A magyar határon azzal számoltak, hogy a nagy meleg miatt este indulnak el a vendégmunkások, így a roham mára maradt.
Jövő januártól a sávok is megszűnnek, hiszen nem lesz útlevél-ellenőrzés, de a schengeni megállapodás előírja: gondoskodni kell róla, hogy szükség esetén átmenetileg ezután is le tudják zárni a határt. Erre például nemzetbiztonsági vagy járványügyi okokból kerülhet sor, de nagyszabású sportesemények idejére is alkalmazhatnak korlátozó intézkedéseket. Ausztria már előre bejelentette, hogy az általa rendezett jövő nyári labdarúgó Eb idejére biztonsági okokból kérni fogja az ellenőrzés visszaállítását.
Magyarország schengeni normákhoz történő csatlakozása időben egybeesik a határőrség és a rendőrség összevonásával. A múlt hét végén erről is egyeztettek a rendőrség vezetői Dunakilitin, a hagyományos rendőrfőkapitányi klub keretében. Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány a rendezvényt követő sajtótájékoztatón elmondta: jövő januártól az ukrán, a román, a szerb és a horvát határszakaszon az integráció után immár 45 ezer fős rendőrség látja el a határrendészeti, ellenőrzési feladatokat. Az összevonás több szervezeti változással jár, az ORFK-n például visszaállítják a korábbi bűnügyi és rendészeti helyettes posztját. Az altábornagy tájékoztatása szerint ezernél több belső normát, szabályt kell változtatniuk.
Brüsszelben ősszel mondják ki az utolsó szót
Nyitás legkésőbb december 31-ig a szárazföldi és a vízi határokon, a jövő tavaszi óraátállításkor pedig a repülőtereken - a schengeni határőrizeti övezet kibővítésének tervezett menetrendjét legutóbb az uniós állam- és kormányfők júniusi csúcsértekezlete erősítette meg. Persze azzal: a csatlakozni szándékozó országoknak - a 2004-ben az EU-ba belépett új tagállamok - minden feltételnek meg kell felelniük. Ez ősszel dől majd el. Magyarországgal - mint Brüsszelben is megerősítették - aligha lehet gond. Az első új tagállam volt, amelynek felkészülését az EU még tavaly "kipipálta", és nem tartott szükségesnek több helyszíni szemlét. Tesztelték is nálunk a "SIS-I Mindenkinek" elnevezésű számítástechnikai rendszert, amelyet az uniós határőrök januártól használni fognak. Ez lényegében a most is használatos informatika felturbózása szélesebb körű használatra, viszonylag olcsón, három és fél millió euróért. A schengeni övezet idei bővítését - amely hazánk esetében az osztrák, a szlovák és a szlovén határt érinti (a románok, uniós tagságuk dacára a közös uniós határőrizet előszobájában várakoznak) - sokáig azért fenyegette veszély, mert technikainak mondott okokból nem készült el időre a SIS-I jóval fejlettebb, biometrikus adatokat is kezelni képes másodgenerációs változata. Ennek tervezett átadási időpontja jelenleg: legkésőbb 2008 decembere. Az időközben soros EU-elnökké előlépett portugálok mentőötlete volt, hogy a SIS-I-et kellene feljavítani. Az új tagállamok számára kedvező, hogy nyilván mindent megtesznek azért, hogy a gyakorlatban is lássák ötletük megvalósulását. Franco Frattini szerint az illetékes európai bizottság azt tartaná kívánatosnak, hogy az újak egyszerre tudjanak csatlakozni Schengenhez. Korábban aggodalmak merültek viszont fel a szlovákok felkészültségét illetően; a magyar szaktárca fel is ajánlotta nekik a segítségét. (Brüsszeli tudósítónktól)
Fél év múlva már csak rendkívüli események idején működhet a hegyeshalmi határállomás
