A nemkívánatos Karinthy

Indokoltan nagy nyilvánosságot kapott a médiában is a Magyar Rádió "struktúraváltása" nyomán Farkasházy Tivadar elbocsátása. Nemcsak az ő személye váltotta ki a megkülönböztetett figyelmet, hanem a kabaré műsoridejének megkurtítása.

Egy dolog azonban elkerülte az írott és elektronikus sajtó tisztelt képviselőinek figyelmét, az tudniillik, hogy ezzel egy időben nemcsak a Kabarécsütörtököt, a Kabarénaptárt, és a Küldünk kabarét című kívánságműsort szüntette meg a rádió mindenható elnöke, hanem a Magyar Rádió Karinthy Színpadát is! Azt már mondani sem kell, hogy ennek a sorozatnak a szerkesztő-rendezője, Kaposy Miklós - aki nemes értéket teremtett a humor irodalmán keresztül - szintén megkapta egy kétsoros levélben a "selyemzsinórt".

Érdemes megemlíteni, hogy a Karinthy Színpad 34 éves múltra tekinthet vissza, és 494 adásában a magyar humor klasszikusai szerepeltek, többek között: Csokonai, Mikszáth, Móricz, Karinthy, Rejtő, Molnár, Heltai, Török Rezső, Herczeg Ferenc, Zilahy Lajos, Gábor Andor, és jeles humorista kortársaink. E rangos szerzőket olyan művészek tolmácsolták, mint például Agárdy, Básti, Bessenyei, Bodrogi, Darvas, Garas, Gálvölgyi, Gobbi, Kazal, Kabos, Kállai, Kibédy, Kulka, Latinovits, Major, Márkus, Psota, Ruttkai, Sinkovits - akik ezután nem lesznek hallhatóak.

Helyettük: zene minden mennyiségben. A megszüntetés indoka: a csekély hallgatottság. Ugyanakkor a Magyar Gallup Intézet jelentése szerint a Karinthy Színpad átlagos hallgatottsága 330 ezer, a Kabarécsütörtöké 550-600 ezer fő volt. Kíváncsian várom a rangos művészek megszólalásának helyébe lépő zenei összeállítások fogadtatásáról készült statisztikát! (Mellesleg, azt is bátor vagyok megjegyezni, hogy az új Petőfi nem ad le többé olyan előadókat, akikből más kereskedelmi adók istenien megélnek és ráadásul azok a Magyar Rádió felvételei.)

Azt már sokan megírták, hogy a Magyar Rádió elnökének kabaré elleni ámokfutása, pont a magyar kabaré születésének 100. évfordulójára esett, de azt talán kevesen tudják, hogy Karinthy Frigyes pont 120 évvel ezelőtt született. Mikor is szüntethették volna meg a róla elnevezett színpadot, mint ezen a kerek évfordulón? Bravúros tett volt! Ezzel az intézkedésével Such György mindörökre beírta nevét a rádió és a kabaré történetébe.

Igaz, van ennek hagyománya, korábban is volt olyan elnök, aki szintén "Csúcsra" járatta a rádiót.

Kalmár Tibor

rendező

Katasztrófamedicina

Az, hogy Toller László súlyos balesete után életben maradt, nemcsak annak köszönhető, hogy orvosai mindent megtettek, hanem annak is, hogy ezt (akkor még) volt miből finanszíroznia a klinikának. Ma már más a helyzet. A súlyos agysérültek távolabbi életkilátásai az esetek többségében nem prognosztizálhatóak. Volt olyan betegem, aki 3 év kóma után ébredt fel, de ez jóval hosszabb idő után is lehetséges. Ezért a túlélés életminősége kritikaként nem hozható fel egyik esetben sem, annál is inkább, mert tapasztalatból mondhatom, hogy a kómás életnek igenis van értelme. Soha annyi megromlott házastársi vagy szülő-gyerek kapcsolatot nem láttam rendbe jönni, mint a kómás agysérültek ágya fölött. A kómás beteg olyan szeretetmegnyilvánulásokat képes gerjeszteni, hogy életének értelme vitathatatlan.

Magyarországon évente 1000-1500 élet vész el súlyos agysérülést követően. Ez a súlyos agysérültek 50-70 százaléka. Az agysérülés 40 év alatt az egyik, 16 év alatt pedig egyértelműen "a" vezető halálok. Azt mondhatjuk, hogy tíz súlyos agysérült közül hat meghal, kettő súlyos kómás vagy önálló életvitelre képtelen állapotban él tovább, és kettő kisebb-nagyobb maradványtünettel vagy teljesen meggyógyul. A súlyos agysérültek kezelésében gyakoriak az ún. nem kötelező, de választható, potenciálisan életmentő (ultimum refugium) megoldások. Ezek például a volt pécsi polgármester esetében mind megtörténtek.

Az óriási probléma az, hogy amikor ezeket meg kell csinálni, nem tudjuk, melyik beteg fog meghalni vagy kómában maradni, és melyik lesz a két gyógyult. De ezeket a beavatkozásokat mindegyiknél meg kell csinálni ahhoz, hogy legyen valami remény annak a kettőnek a teljes életre. A relatíve "alacsony" hatásfok miatt a szakmai irányelvek nem írják elő kötelezőként ezeket a beavatkozásokat. Amióta a forráskivonás megtörtént, ezeket a beavatkozásokat az esetek jelentős részében nem tudják a kórházak elvégezni!

Gyakran hívnak konzíliumba az ország különböző kórházaiba koponyasérültekhez. Április elseje óta megdöbbentő eseteket látok. Az egyik osztályon az egész személyzet szinte sírva kesergett, hogy a volumenkorlát miatt le kellett állni a nem kötelező, de potenciálisan életmentő műtétekkel, és az egyik fiatal beteg egyszerűen nem akart meghalni. Végső haldoklása alatt, ami két hétig tartott, természetesen már nem volt értelme a lehetséges életmentő beavatkozásnak, amit a folyamat egy meghatározott pontján lehet csak elvégezni. Mondhatjuk, hogy akkor is csinálják meg, ne törődjenek semmivel, csak az orvosi esküvel. De ha a legsúlyosabb betegekre koncentráljuk az erőforrásokat, nem marad erő (pénz!) a középsúlyos esetekre. Így a középsúlyos esetekből is súlyosak lesznek, és az összes halálozás jóval magasabb lesz. Ez a katasztrófamedicina szabálya. Ezek a drámai döntések nap mint nap lejátszódnak a koponyasérülteket kezelő osztályokon, és az egészségügyi kormányzat ezt egyszerűen nem akarja tudomásul venni. Hogyan lehetséges az, hogy a legkiszolgáltatottabb embereken, a betegeken kezdjük a spórolást? Jóvá lehet tenni a szörnyű mulasztásokat, csak el kell kezdeni.

Dr. Csókay András

idegsebész osztályvezető főorvos

A finomhangolás hiánya

Első olvasatra megragadó gondolat, de szakmailag nem több tartalmatlan bulvárfogásnál a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának kijelentése: Kettévált a magyar borpiac (június 11.). A borpiaci sajátosságok szemléletes bemutatására évtizedek óta egyszerű demóeszközként használják a borpiramist. Ennek függőleges tengelyén az árak, a vízszintesen pedig az adott áron eladott bormennyiség látható. Leolvashatók róla az adott piac sajátosságai. Kiegyensúlyozott jóléti társadalomban a piramis szabályos. Alacsonyabb fizetőképes kereslet esetén a piramis alja kiszélesedik, a csúcsa toronnyá karcsúsodik.

A magyar piacon értékesített borok közel fele a 60-300 forint/liter sávban helyezkedik el, 30 százaléka 300-600 forint/liter áron kel el, a csúcsborok részaránya csupán 20 százalék. A hazai borpiac egyre inkább monopolisztikus: a borkereskedelmet tucatnál kevesebb nagykereskedő, és kb. ugyanennyi áruházlánc tartja kézben. Ezek saját érdekeik, üzleti filozófiájuk szerint torzítják az értékesítési struktúrát. Vékonyítják a piramis közepét, a struktúrát az alacsonyabb árak felé tömörítik. Így a magyar borpiac képe nem piramisra, inkább tibeti sztupára emlékeztet.

Alapkérdés: van-e lehetőségük a szakma irányítóinak a torzulások ellensúlyozására. Nyilvánvaló, hogy a szociális, szociológiai sajátosságok vonatkozásában nincs, ezekre a kormány életszínvonal-politikája lehet hatással. A piaci szabadság korlátozásának ellensúlyozására a fejlett piacgazdaságokban kialakultak módszerek, amelyek kisebb részben a kormányzat, nagyobb részben az érdekvédelmi szervezetek kezében vannak. A hazai borpiacon ez utóbbi finomhangolás hiányzik. Úgy vélem, Horváth Csabának erről a kérdésről lenne célszerű véleményt nyilvánítania, mivel a szőlészet-borászat érdekvédelmi szerve a HNT által elvileg működtetett Terméktanács. Más terméktanácsok (pl. Baromfi Terméktanács) hallatják szavukat és jelentős eredményeket tudnak felmutatni.

Egyébként a mai bormarketing elképzelések meglehetősen alacsony színvonalúak. A XXI. században kizárt a nagyobb mértékű borfogyasztásra való buzdítás, amikor szakemberek világszerte az alkoholfogyasztás veszélyeire hívják fel a figyelmet. Azon lehetne gondolkodni, hogy helye lenne a borfogyasztás szorgalmazásának a sörivással szemben, ha lenne alacsony alkoholtartalmú, üdítő jellegű, magas élvezeti értékű bor, amely felvehetné a versenyt a látványosan javuló minőségű és bővülő választékú sörökkel. Persze a sikerhez az szükséges, hogy a borpiac szervezettsége legalább megközelítse a sörgyártók és forgalmazók szintjét.

Kázsmér János

Lesence Borászat