A Fidesz elnöke szombaton Tőkés László nagyváradi református püspök társaságában tartott előadást a XVIII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor hallgatóságának. Ha két évvel ezelőtt Orbán "nemzeti fordulatra" bíztatta az ezt szerinte egyébként "genetikai", illetve "történelmi meghatározottság" okán képtelen magyar baloldalt, tavaly pedig a baloldal "politikai hazugságait" ostorozta, idén a szociális érzékenységet vitatta el.

A pártelnök abból indult ki, hogy az erkölcsi relativizmus keretei között lezajlott 1968-as nyugat-európai diáklázadások a szabadság korlátainak ledöntését a nyelv, a származás és a nemi identitás kötelékéből történő kiszabadulásban látták. Mára azonban ez megváltozott, jelenleg Európa a család és a közösség értékeiből építkezik. Az emberek "fogódzási, igazodási pontokat" várnak politikusaiktól. Ez a magyarázata annak, hogy a földrész több államában a kereszténydemokrata és konzervatív pártok kerekedtek felül. Hiszen ilyen igazodási pont ma Merkel, Sarkozy és Balkenende.

            Orbán rámutatott: mára a politikai mezőny jobb- és baloldalra történő felosztását is meghaladta az idő. Ezt azonban Magyarországon csak a Fidesz ismerte fel, s 2003 óta alakítja az új jobboldalt, amelynek négy ismérve, hogy nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális. Eközben pedig a magyar baloldal internacionalista (a nemzeti dimenzió legjobb esetben is közömbös számára), autoriter (nem engedi, hogy az emberek beleszóljanak a reformokba), monopolista (a kiváltságokat élvező csoportokat részesíti előnyben) és antiszociális (a támogatott piaci reformok révén a fogyasztók rosszabbul járnak).

Éppen ezért a jobboldalnak meg kell védenie a demokráciát ellenségeitől, határozott nemzetpolitikát, versenybarát gazdaságpolitikát kell folytatnia, és szociális csomag által fel kell karolnia a szegényeket. Úgy vélte, a magyar középosztálynak "történelmi szövetséget" kell kötnie a magyar szegények mintegy hárommilliós tömegével, és ez mindkét fél érdeke.

A Fidesznek pedig éppen ennek a szövetségnek a létrehozása a fő küldetése, ha ugyanis ez elmarad, a kiváltságaikat védelmező oligarchák lépnek majd szövetségre a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel - mégpedig a középosztállyal szemben. Ezáltal az új magyar jobboldal pártja úgy beépülne a magyar pártrendszerbe, hogy a nagy nyugat-európai pártok mintájára harminc év múlva is létezhetne.

A határon túli magyaroknak Orbán Viktor ezúttal is kettős állampolgárságot ígért. Közölte: hatalmi pozícióból a Fidesz azért nem valósította ezt meg, mert az országgyűlésben nem rendelkezett kétharmados többséggel. Ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy a nemzeti érdekvédelmet szolgáló Határon Túli Magyarok Hivatalát és a Magyar Állandó Értekezletet, valamennyi korábbi támogatási és együttműködési rendszerrel együtt, állítsák vissza.

Tőkés László főképpen az erdélyi magyar politika ügyeivel foglalkozott előadásában. Kijelentette: rendszerváltásnak és tudati megújulásnak kell végbemennie az erdélyi magyar politikai és közéletben. Bírálta azokat, akik EP-jelölése kapcsán az egyházat a politikába való beavatkozással vádolták.

- Badarság arról beszélni, hogy az egyház nem politizál, ez egy ócska kommunista megfogalmazás - mondta. Hozzátette: az egyház emberei mindig is megszólaltak politikai kérdésekben, és feladatuk volt leleplezni az igazságtalanságokat. Az egyházaknak tehát ma is a szellemi megújulás szerepét kell játszaniuk.

Kolozsvári tudósítónktól