Egyelőre azonban nem büntet meg senkit, csupán annyit jegyez meg: minek száguldozni, augusztus végéig úgyis nyitva tartunk. Igaz, csak este tíz óráig, emeli föl a mutatóujját.

Július elején felhúzták a határsorompót Jánossomorján a település harminc kilométeres körzetében lakó autósok előtt. Ennek elsősorban a magyar, valamint a Jánossomorján vagy környékén letelepedett román vendégmunkások örülnek, de a szomszédos osztrák falvak lakóinak is jól jött a nyitás: nem kell hatalmas kerülőt tenniük, ha át akarnak ruccanni a magyar szomszédhoz.

Várhatóan már az idén szeptembertől – még a schengeni csatlakozást megelőzően – ezen az átkelőn viszikhozzák naponta szüleik azokat a helybeli gyerekeket is, akiket az osztrák Andau iskolája át tudott csábítani magához.

A határátkelő magyar parkolója mára szinte teljesen kiürült, noha korábban napi 250-300 gépkocsit tároltak itt. Az Ausztriában engedéllyel vagy feketén dolgozó környékbeli emberek régebben itt hagyták az autóikat, átsétáltak az addig csupán gyalogosok és biciklisek számára nyitott átkelőn.

A túloldalon kisbusszal várta őket a munkaadójuk. Most viszont már saját autóval mehetnek az ingázók egyenesen az uborkaföldre, a kukoricásba, vagy a környékbeli építkezésekhez, esetleg az osztrák éttermekbe szakácsnak, felszolgálónak.

A jánossomorjai önkormányzat régóta szorgalmazta a határ megnyitását a személyautóval közlekedők számára is. Ausztria azonban óvta közbiztonságát, félt a településein átzúduló forgalomtól is.

Burgenland álláspontját gyakorlatilag az ottani iskolák – a magyar intézményekéhez képest kisebb arányú, de érzékelhető – elnéptelenedése változtatta meg. Andau iskolája az idén szeptembertől elsős és ötödikes jánossomorjai gyerekeknek ajánlotta fel: járjanak át hozzájuk tanulni.

A napi andaui átjárásnak azonban elengedhetetlen feltétele volt a határnyitás, különben csak nagy kerülővel, más határon át tudták volna a szülők eljuttatni gyerekeiket a három kilométerre található iskolába.

Az osztrákok engedékenységéhez persze hozzájárult az is, hogy a jövő év elejétől Magyarország csatlakozik a schengeni egyezményhez, s attól kezdve már nemigen lehet érvet találni a határ gépkocsiforgalom elől történő elzárása mellett.

Egyelőre két hónapra nyitották meg az átkelőt, a három és fél tonnánál könnyebb autók előtt, reggel hattól este tízig. Az uniós országok és Svájc állampolgárai használhatják, amennyiben harminc kilométeren belüli körzetben laknak. Ezt lakcímkártyával kell igazolni. Nyolcvanhat magyar és 27 osztrák település lakói gurulhatnak át a határon.

A harminc kilométeres körzet magyar községeiben egyébként nem csak magyarok élnek, Jánossomorjára például több, régebb óta Ausztriában dolgozó román állampolgár is bejelentkezett, így jogot szereztek az autós határátlépésre. A szomszédos településeken pedig nyaralónak használt házat vettek hollandok, svájciak és németek is.

Ausztria felől egy pótkocsis traktor érkezik az átkelőre.
– A cukkinis – nyugtázza a magyar határőr. – Ma már másodszor fordul, Ausztriából hozza a zöldséget a magyar konzervüzemekbe.

Az osztrák munkagépek eddig is átjárhattak itt, hogy gazdáik megművelhessék a Jánossomorja környékén bérelt földjeiket.

A délutáni órákban az Ausztriából visszaérkező vendégmunkásokat kérdezem, merre jártak, milyenek a bérek mostanában Ausztriában.

Egy negyven körüli nő – erősen vöröslő vállait dörzsölgetve – lemondóan veti oda: egy óráért három eurót fizetnek ebben a dögmelegben.

Aztán önmagát vigasztalva hozzáteszi:
– Igaz, itthon talán a felét tudnám megkeresni, ha lenne munkám.

Burgenlandban egyébként hivatalosan évente nyolcezer állampolgár dolgozik munkavállalási engedéllyel – derül ki az Osztrák Szakszervezeti Szövetség Régióközi Szakszervezeti Tanácsa (IGR) által megrendelt idei tanulmányból.

A munkaerőpiacot felmérő dokumentum szerint a foglalkoztatottak 45 százaléka a mezőgazdaságban talál munkát. A vendéglátásban és a szállodaiparban 27 százalékuk dolgozik. Az építőiparban 8 százalékuk keresi a kenyerét.

– Most van a mezőgazdasági szezonmunka dandárja. Az uborka mellett sokan paprikát, paradicsomot szednek, kukoricát címereznek, – mondja Lőrincz György önkormányzati képviselő, a jánossomorjai művelődési ház igazgatója, aki a schengeni csatlakozás idejére kemencefesztivált akar szervezni a zöldhatáron.

Áll ott ugyanis egy olyan kemence, amelynek a szája magyar, a bendője viszont már osztrák területen található. Kenyeret sütni tehát csak határsértéssel lehetne benne.

– Ez a kemence szimbóluma a mesterséges kettészakítottságnak, s a történelem által elrendelt közös sorsnak is – véli Lőrincz György. 

Félmeztelen srácok érkeznek Jánossomorjáról a határra:
– Andauba megyünk fürödni, de lehet, hogy átnézünk Podersdorfba, a Fertő parti strandra is – kiáltják ki az őket szállító jármű ablakán. Hozzáteszik: Ausztriában jóval kevesebbe kerül a belépő, mint nálunk. Délután kettő után két euróért már bárhová be lehet jutni.

Akad, aki Jánossomorjáról  Sopronba igyekszik Ausztrián át. Huszonöt kilométerrel rövidebb az út, mintha magyar területen közelítenék meg a hűség városát.

Előbb lengyelek, aztán szlovákok jönnek a határra autóval Magyarország felől. Ők nem naponta ingáznak, szezonban általában csak kéthetente mennek haza, egyébként meg burgenlandi gazdájuk szállásolja el őket. Természetesen fizetni kell érte.

Az osztrák szakszervezetek azt már el tudták érni, hogy a külföldi munkavállalókat többnyire hivatalosan bejelentik a gazdák, de a bérekben még jelentős a különbség.

Az Ausztriában dolgozó magyar ingázók abban reménykednek, hogy augusztus végén sem zárják le a határt az autósok előtt, hanem így marad már egészen a jövő év elejére tervezett schengeni csatlakozásig.

– Valóban az volna a célszerű – bólint rá Cseri József ezredes, a Győri Határőrigazgatóság vezetője. – Erről azonban még nem született hivatalos megállapodás a két ország között.
Elmaradt vasárnapi roham

A schengeni határnyitás előtti egyik utolsó autósrohamára számított a hét végén a katasztrófavédelem az ország nyugati kapujának számító hegyeshalmi közúti átkelőnél. Nyugat-Európában ugyanis megkezdődtek a nyári leállások és a szabadságolások, ezért aztán a román, az ukrán, a bolgár vendégmunkások szokás szerint Magyarországon át utaztak hazafelé.

Vasárnap estig azonban a korábbi években megszokott óriási autósorok elmaradtak; ez a kánikula miatt mindenki számára szerencse volt.

Vasárnap a kora délutáni órákban veszteglés nélkül, folyamatosan tartott az ország belseje felé a forgalom. A katasztrófavédelem szakemberei készen álltak arra, hogy ha a várakozás eléri a fél órát, akkor vizet osztanak, de erre délután még nem volt szükség. Az autósok nyolcvan százaléka román állampolgár volt, a többiek főleg ukránok és bolgárok.

A magyar határon azzal számoltak, hogy a nagy meleg miatt este indulnak el a vendégmunkások, így a roham mára maradt.

Jövő januártól a sávok is megszűnnek, hiszen nem lesz útlevélellenőrzés, de a schengeni megállapodás előírja: gondoskodni kell róla, hogy szükség esetén átmenetileg ezután is le tudják zárni a határt. Erre például nemzetbiztonsági vagy járványügyi okokból kerülhet sor, de nagyszabású sportesemények idejére is alkalmazhatnak korlátozó intézkedéseket.

Ausztria már előre bejelentette, hogy az általa rendezett jövő nyári labdarúgó EB idejére biztonsági okokból kérni fogja az ellenőrzés visszaállítását.

Magyarország schengeni normákhoz történő csatlakozása időben egybeesik a határőrség és a rendőrség összevonásával. A múlt hét végén erről is egyeztettek a rendőrség vezetői Dunakilitin, a hagyományos rendőrfőkapitányi klub keretében.

Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány a rendezvényt követő sajtótájékoztatón elmondta: jövő januártól az ukrán, a román, a szerb és a horvát határszakaszon az integráció után immár 45 ezer fős rendőrség látja el a határrendészeti, ellenőrzési feladatokat.

Az összevonás több szervezeti változással jár, az ORFK-n például visszaállítják a korábbi bűnügyi és rendészeti helyettes posztját. Az altábornagy tájékoztatása szerint ezernél több belső normát, szabályt kell változtatniuk.

Brüsszelben ősszel mondják ki az utolsó szót

Nyitás legkésőbb december 31-ig a szárazföldi és a vízi határokon, a jövő tavaszi óraátállításkor pedig a repülőtereken – a schengeni határőrizeti övezet kibővítésének tervezett menetrendjét legutóbb az uniós állam és kormányfők júniusi csúcsértekezlete erősítette meg.

Persze azzal: a csatlakozni szándékozó országoknak – a 2004-ben az EUba belépett új tagállamok – minden feltételnek meg kell felelniük. Ez őszszel dől majd el. Magyarországgal – mint Brüsszelben is megerősítették – aligha lehet gond. Az első új tagállam volt, amelynek felkészülését az EU még tavaly „kipipálta”, és nem tartott szükségesnek több helyszíni szemlét.

Tesztelték is nálunk a „SIS-I Mindenkinek” elnevezésű számítástechnikai rendszert, amelyet az uniós határőrök januártól használni fognak. Ez lényegében a most is használatos informatika felturbózása szélesebb körű használatra, viszonylag olcsón, három és félmillió euróért.

A schengeni övezet idei bővítését – amely hazánk esetében az osztrák, a szlovák és a szlovén határt érinti (a románok, uniós tagságuk dacára a közös uniós határőrizet előszobájában várakoznak) – sokáig azért fenyegette veszély, mert technikainak mondott okokból nem készült el időre a SIS-I jóval fejlettebb, biometrikus adatokat is kezelni képes másodgenerációs változata.

Ennek tervezett átadási időpontja jelenleg: legkésőbb 2008 decembere. Az időközben soros EUelnökké előlépett portugálok mentőötlete volt, hogy a SIS-I-et kellene feljavítani.

Az új tagállamok számára kedvező, hogy nyilván mindent megtesznek azért, hogy a gyakorlatban is lássák ötletük megvalósulását. Franco Frattini, az illetékes európai bizottság azt tartaná kívánatosnak, hogy az újak egyszerre tudjanak csatlakozni Schengenhez. Korábban aggodalmak merültek viszont fel a szlovákok felkészültségét illetően; a magyar szaktárca fel is ajánlotta nekik a segítségét. (Brüsszeli tudósítónktól)