EU: Nem átlátható a cégvezetők javadalmazása
Először is, a magyar gyakorlat nem felel meg a javadalmazási politika közzététele feltételének: ennek célja az volna, hogy a részvényesek (és a befektetők) minél inkább képben legyenek, milyen teljesítmény miféle jutalmazást vonhat maga után.
Hazánk csak részben teljesíti azt az elvárást, hogy a részvényesek közgyűlése szavazzon a vezetői fizetésekről – akár kötelező, akár véleménynyilvánító jellegű is a voksolás.
Egyértelműen a legrosszabb minősítést kapta viszont a tekintetben: tételesen nyilvánosságra hozzák-e az adott tagállamban, hogy mire jogosult a vezető (pl. részvények, részvényopciók, kiegészítő nyugdíj, kölcsön, stb.)
Végül nem felel meg annak az ajánlásnak sem, amely szerint a részvényeseknek előzetesen jóvá kellene hagyniuk a részvényalapú javadalmazási lehetőségeket. Az EU bizottsága azt is kétkedve nézi – mert nem felel meg a vezetők függetlensége követelményének -, ha valaki a vezérigazgatói székből rögtön az elnökibe ülhet át.
A minimálbér háromszázszorosát keresi a francia csúcsvezető
John Schwartz (Business Objects, szoftverfejlesztés) 26,4 millió euró (6,7 milliárd Ft), Lindsay Owen-Jones (L’Oréal, kozmetikumok) 25 millió euró (6,3 milliárd Ft), Bernard Arnauld (LVHM, luxusipar) 13 millió euró (3,3 milliárd Ft) – ennyi volt tavaly a három legjobban fizette francia csúcsvezető éves jövedelme a juttatásokkal együtt.
Átlagban azonban a 120 vezető francia vállalat első emberei – különösen az egyébként is vitatottan alkalmazott részvényopciók visszaesése miatt – csaknem három százalékkal kevesebbet, fejenként bruttó hárommillió eurót (760 millió Ft) tehettek zsebre.
A felmérést elkészítő Proxinvest tanácsadó cég nyugtalanítónak tartja, hogy a párizsi részvénytőzsdén, a CAC-on jegyzett negyven elitvállalat csúcsvezetője az óránkénti bruttó minimálbér, a júliusig 8,27 eurón rögzített SMIC háromszázszorosát viheti haza, több mint egyharmad részben részvényopcióként.
A kis-, és középvállalkozásokat irányítók ugyanakkor “csak” havi átlagban 3973 eurót, azaz kereken egymillió forintot keresnek. Mindezzel együtt a francia közvéleményt a lagjobban a nagyvállalati csúcsvezetők csillagászati összegekre rúgó végkielégítése háborítja fel, foleg ha azt közpénzből fedezik. Noel Forgeard, az EADS európai hadiipari konszern francia társelnöke tavaly 8,5 millió euróval (kétmilliárd Ft) léphetett le.