Lech Kaczynski lengyel államfő George W. Bush amerikai elnökkel folytatott washingtoni tárgyalásait követően kijelentette: "A pajzs ügye előre eldőlt. A létesítmény megépül - akárhogy ellenzi is Moszkva -, mert ez nagyon jó dolog Lengyelország számára". Röviddel ezután, nem hivatalos forrásokra hivatkozva a TVN24 lengyel hírtelevízió tudni vélte, hogy a találkozón megállapodás született az amerikai elfogórakéták telepítésének helyszínéről.

A televízió értesülései szerint Lengyelország északi részén, a Pomerániai (Pomorze) vajdaságban, a Balti-tenger partján fekvő Redzikowóban kap helyet az amerikai támaszpont. Végleges megállapodás szeptemberben, a rakéták rendszerbe állítása pedig 2008 februárjában várható.

Eközben Csehországban fokozódik a rakétapajzs másik elemével, a radarállomással szembeni ellenállás. A Prágától mintegy 60 kilométerre délnyugatra fekvő Brdy katonai körzetben felállítandó létesítményt helyi népszavazáson már számos régióbeli településen elutasították, ám mivel ez az eredmény a kormányra nézve nem kötelező, az értelmiség a napokban újabb lépésre szánta el magát. A cseh művészeti és tudományos élet több mint ötven neves képviselője nyílt levélben követelte az ügyben általános népszavazás kiírását. Véleményük szerint egyetlen politikai képviseletnek sincs felhatalmazása arra, hogy egy ilyen fontos ügyben a lakosság megkérdezése nélkül, egymaga döntsön.

Václav Klaus cseh államfő válaszában figyelmeztetett, hogy a kérdés populista módon történő kezelése veszélyes lehet, ugyanakkor leszögezte: a művészek levelét a radarról folytatott vita részének tekinti, s tiszteletben fogja tartani a radarról hozandó döntést, szülessen az akár a parlamentben, akár népszavazás útján.

A lakosság ellenállása más csatornákon is hangot kapott az elmúlt hét során. Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök országa biztonsági érdekeire hivatkozva felfüggesztette a CFE-szerződés végrehajtását, éles hangú kritika látott napvilágot a cseh sajtóban, mely Bush politikáját tette felelőssé a történtekért, s bírálta a cseh kormányzat Washington iránti szolgalelkűségét.

Mint a cikk szerzője fogalmazott, Mirek Topolánek kormánya nem is próbálja titkolni Putyin-ellenességét, s Washington érdekeinek kiszolgálásával látja megvalósíthatónak a demokrácia ellenségének titulált Moszkva meggyengítését.

A cseh vezetésnek ahelyett, hogy buzgón próbálja teljesíteni az amerikai elnök minden kívánságát, talán saját lakossága véleményét is figyelembe kellene vennie. Nem biztos ugyanis, hogy okos döntés azért elutasítani a népszavazás kiírását, mert az emberek a felmérések szerint úgyis elutasítanák az amerikai radar felállítását. Ha a lakosság ily módon nem nyilváníthatja ki akaratát, más fórumot fog keresni, mely rést üthet Amerika tervezett pajzsán.

A rakétapajzs ellen tüntetők - a legfrisebb felmérések szerint már a lakosság 65 százaléka elveti a radart