Diagnózis
Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya válasz nélkül hagyta azt a kérdésünket, tudott-e tavaly szeptemberben Gyurcsány Ferenc arról, hogy olyan PET-CT-készüléket avat fel a kecskeméti onkoradiológiai központban, amely majd kihasználatlanul áll a jövőben, ameddig csak erkölcsileg el nem avul.
A sajtóosztály szerint tárgyalások sem folytak a kórház fenntartója, a készüléket 460 millió forintért hitelbe megvásárló Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és az OEP-finanszírozásba való befogadásról döntő Egészségügyi Minisztérium között. Ha ez igaz, akkor nagyon felelőtlenek voltak a Bács-Kiskun megyét tavaly még vezető szocialisták. Nem is tudni, minek örültek annyira, amikor az avatáskor boldogan mutatták Gyurcsány Ferencnek a csodagépet.
Megkérdeztem Balogh Lászlót, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés volt elnökét, jelenleg a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökét, hogy tényleg csak úgy a vakvilágba vették-e a PET-CT-t.
Arra kért, hagyjam ki őt ebből. Meglepődtem, hiszen évtizedek óta ismerem Baloghot: a Dél-Alföldön, Zuschlag Jánosék vidékén – ahol nemcsak az alapítványi pénzkimentés, hanem a rákhalálozás is rekordokat döntöget – ő még baloldali értékrendet képvisel, és eddig volt némi lobbiereje is.
Mivel az Egészségügyi Minisztérium válaszából az is kiderült, hogy a finanszírozott esetszám hat év alatt a négyszeresére növekszik, pénz tehát van. Egyre több. Csak nem mindenkinek, hanem mindössze három magáncégnek. Találomra rákerestem az egyik befogadott szolgáltatóra: ugyan ki lehet olyan fontos személy, aki előtt a dél-alföldi régióelnöknek annyira meg kell hunyászkodnia, hogy nyilvánosan szót sem mer emelni a kórháza és saját egykori döntése érdekében?
Cég birtokol másik céget, kívülálló számára áttekinthetetlen személyi és tulajdonosi szövevény az egész – de engem azért orientált némileg, hogy találkoztam olyan névvel is, amely a Tocsik-ügyből ismerős.
Ha igaz, amire következtetek, akkor ez egy mérhetetlenül elkeserítő történet. Igaz, egy 2006 elején született kormányhatározat valóban 2012-ig meghatározza a támogatási rendszerbe befogadható esetek számát. Már ez is bármikor megváltoztatható egy másik kormányhatározattal – ám az nincs is benne a meglévőben, hogy 2012-ig nem fogadható be új szolgáltató.
A 2006. év eleji kormányhatározatot valószínűleg ugyanaz a személy írta alá, aki 2006 szeptemberében fölavatta a kecskeméti PET-CT-t, amelyet – ha akarnák – ma is egyetlen tollvonással befogadhatnának az OEP-támogatásba. Legfeljebb akkor kevesebbel nőne a már befogadott magáncégek finanszírozott esetszáma.
Kérdés ezek után, hogy akarják-e.
Hiszen ha nem fogadják be, ha a kecskeméti kórháznak továbbra is bankokkal kell tárgyalnia, hogy a betegek három- meg ötéves futamidőre hitelből finanszírozzák meg a saját vizsgálatukat, az nemcsak Balogh Lászlónak, nemcsak a baloldal „mezei” szavazóinak és szimpatizánsainak lenne a megalázása, hanem politikai diagnózissá is válna.
Annak próbájává, hogy a reform a polgárok érdekeit szolgálja-e, vagy csak a magukat kivételezett helyzetbe manőverező szolgáltatókét.
tanacsi@t-online.hu