Eltörölték az arab gazellákat
Évről évre komoly lobbizás folyik azért, hogy egy-egy ország által fontosnak ítélt érték felkerüljön a világörökség-listára. Pénzzel nem jár ugyan ez a cím, de a turisták körében előkelő helyen szerepelnek a lajstromozott helyszínek. A presztízs mellett tehát közvetett módon mégis kifizetődő a minősítés megszerzése. Az idei ülésen a 45 pályázóból végül 22 nyert - a tavalyi 18-cal szemben. Jelenleg összesen 851, világörökségként védett hely létezik, ezek közül 660 kulturális jellegű, 166 természeti környezet, 25 pedig vegyes. A lista történetében viszont most először fordult elő, hogy egy korábbi helyszínt törölni kellett.
Az arab nyársas antilop Ománban lévő védett területét azért fosztották meg a világörökségi címtől, mert az ország 90 százalékkal csökkentette a terület méretét, s ez veszélyezteti a kiemelkedő, egyetemes értékét. 1996-ban még 450 nyársas antilop élt a területen, ma 65, s csak négy pár nevel kicsinyeket, így kétségessé vált az egész populáció jövője. A létszámesés oka az orvvadászat, illetve a természetes élőhely csökkenése. Az omániak egy jóval kisebb területen védenék a fajt, de az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet, az IUCN szerint ez zsebkendőnyi földdarabon nem lehetséges.
Mi történt? - kérdeztük Fejérdy Tamást, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyettes vezetőjét. A szakember szerint a bizottság tagjait is meglepte az omániak lépése. Az országok ugyanis minden követ megmozgatnak azért, hogy minél több műemlékük, természeti látványosságuk legyen rajta a listán. Ezzel szemben Omán maga sem ellenezte a törlést.
Az UNESCO folyamatosan figyeli, hogy mi történik a listás helyszínekkel. Ha úgy látja, hogy bármilyen okból veszélybe került az adott érték, akkor felteszi a veszélyeztetett értékek listájára. Természetesen a szervezet azt várja el, hogy az adott állam állítsa vissza az eredeti állapotokat. Omán nem szerepelt ezen a listán, ezért volt váratlan a kérése.
A listáról való eltávolításhoz jelenleg legközelebb az Elba völgye áll. Egy tervezett drezdai híd miatt fenyeget ez a helyzet, de a bizottság most még beérte azzal, hogy felszólította Németországot: négy hónapon belül dolgozzon ki más megoldást. Vélhetően megteszik, hiszen a német állam vehemensen tiltakozik a törlés ellen.
A bizottság nem csak fenyeget, a pozitív lépéseket is elismeri: négy, korábban veszélyeztetettnek minősített világörökségi színhely immár biztonságban van. Az egyesült államokbeli Everglades nemzeti park, a hondurasi Rio Platano rezervátum, a benini Abomey királyi palotái és a Katmandu völgye Nepálban már lekerült a "büntetőlistáról".
Fejérdy Tamás szerint az ománi helyzet érzékeny kérdéseket is felvet. Például azt, hogy mennyire hatékony a lista alapját képező nemzetközi egyezmény? Megvédhetők-e ezek az értékek nemzeti hatáskörben?
Magyar helyszín jelenleg nincs a veszélyeztetett értékek listáján. A budai Várkert Bazár sem szerepel rajta, habár korábban - rossz állapotára való tekintettel - erősen aggódott a világörökségi területre eső műemlékért az UNESCO. Legutóbb pedig a Fertő-Hanságban borzolta a kedélyeket egy szállodaépítés ötlete. Ott sikerült elérni, hogy a tervezetthez képest fele magassággal épüljön meg a hotel. Emellett budapesti kezdeményezésre idén ősszel egy tényfeltáró nemzetközi vizsgálatra kerül sor a régi pesti zsidó negyedben. Itt is az aggodalomra okot adó fejlesztések miatt kell lépni.
Jelenleg egyetlen magyar helyszín világörökségi listára vétele van közvetlenül napirenden. Pontosabban egy szlovák-magyar közös beadványról van szó. A komáromi erődrendszer anyagát már az UNESCO elemzi, az első átfésüléskor minden rendben volt. Ha továbbra sem találnak rajta kivetnivalót, akkor a bizottság jövő nyári, a kanadai Québecben tartandó ülésén világörökség-listás lehet az erődrendszer.
