Kenedi János történész vezetésével hamarosan megkezdi munkáját az állambiztonsági irategyesítés törvényességét értékelő független szakértői bizottság. A kormány tegnap döntött a hétfős testület fölállításáról, amelynek tagjait a miniszterelnök nevezi ki. A bizottság feladata annak elemzése, hogy az egykori állambiztonsági akták átadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szabályosan zajlott-e le (az átadást annak idején egy háromfős bizottság felügyelte, tulajdonképpen az ő tevékenységük elemzéséről van szó).

Úgy tudjuk, a bizottság működéséről nincs végleges döntés. Kérdéses, meddig tart a megbízatásuk: szeptember végéig jelentést kell készíteniük, ennyi idő alatt kellene tehát az összes állambiztonsági akta egynegyedét - több száz iratfolyóméternyi dokumentumot - átvizsgálniuk (ennyi iratot tartottak vissza a titkosszolgálatok a levéltártól). Budai Bernadett kormányszóvivő tegnapi tájékoztatóján ugyanis úgy fogalmazott: a bizottságnak az a feladata, hogy listát készítsen azokról az állambiztonsági iratokról, amelyeket még nem adtak át a levéltárnak. Elképzelhető ugyanakkor, hogy lehetősége lesz a bizottságnak az egyszeri hosszabbításra.

A lista amúgy már megvan, csak az a kérdés, mit takar. A titkosszolgálatok számára törvény tette lehetővé ugyanis bizonyos "érzékeny" adatok visszatartását, amelyekről csak egy jegyzék készült, s ez államtitkot nem tartalmazhatott. Tehát annak megállapításához, hogy ez a jegyzék milyen adatokat takar, tételes ellenőrzésre volna szükség. Márpedig az iratátadást felügyelő, előző bizottság is csak szúrópróbaszerűen ellenőrizhette a jegyzéket, pedig két hónapnál több idejük volt a munkára. Ráadásul a "szupertitkos" állambiztonsági iratok jegyzékét még ők sem láthatták, csak egy kijelölt bíró - ez utóbbit tehát a Kenedi-féle testület sem nézheti meg, hacsak nem módosítják addig a vonatkozó jogszabályt (a "kiskapukról" éppen Kenedi írt az Élet és Irodalomban).

Információnk szerint az sem véletlen, hogy csak a bizottság elnökét nevezték meg tegnap (a többiek nevét néhány nap múlva jelentik be). Javarészt az állambiztonsági szolgálatok működését régóta kutató történészeket, levéltárosokat kértek föl a bizottságba: a Népszava értesülése szerint - melyet lapunknak is megerősítettek - Ripp Zoltán, Sipos Levente, Ungváry Krisztián, Varga László történészeket, illetve Kovács Tamást, a budapesti Holokauszt Emlékközpont kutatóját. Csakhogy Ungváry ellenében "aktivizálódott" a szocialista nemzetbiztonsági lobbi, miután a történész Máig volt belügyesek döntenek állambiztonsági iratok nyilvánosságáról címmel a HVG-ben publikált cikket, ami miatt jelenleg is perben áll a Nemzetbiztonsági Hivatallal. Sipos Levente pedig tagja volt az állambiztonsági iratok átadását felügyelő bizottságnak, melynek munkáját az új testület értékelni hivatott - vagyis a saját ténykedése törvényességét kellene most elemeznie...

"Öt év telt el eredménytelenül" - ez Balsai István fideszes képviselő véleménye. Azt mondta, 2002 nyarán fogadta el az akkori MSZP-SZDSZ többség a parlamentben azt a törvényt, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába rendelte átadni a polgári és egyéb titkosszolgálatok azon ügyeit, amelyek, úgymond "nem relevánsak", amelyek már nem képezik a munka részét. Hozzátette: ha a kormány nem tud megbirkózni ezzel a problémával, akkor a saját maguk által kinevezett szakértők, saját maguknak felelős módon, saját magukra nézve kínos ügyekben a közvélemény előtt azt a benyomást próbálják kelteni, hogy nagyon komolyan veszik a megoldatlan kérdéseket.

Antikorrupciós bizottság alakul

Civileket és társadalmi szervezeteket is meghív a kormány az augusztus 2-án összeülő antikorrupciós koordinációs testületbe - közölte Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón. A grémium elnöke az igazságügyi tárca vezetője, tagja az egészségügyi, valamint a gazdasági miniszter, a Legfőbb Ügyészség képviselője és az adatvédelmi biztos. Az első ülésen döntenek arról, hogy melyek azok a társadalmi szervezetek és kik azok a civil szaktekintélyek, akiknek hosszú távon számítanak a munkájára. A testület feladata a korrupciós jelenségek azonosítása, rövid és hosszú távú antikorrupciós stratégia kidolgozása. (MTI)

Kenedi János