Még mindig egy évet kell várni az Északi összekötő vasúti híd felújítására, jóllehet, azt korábban még 2006 nyarára ígérték a MÁV illetékesei. Így egyelőre marad az óránkénti 20 kilométeres sebességkorlátozás, ami igencsak lelassítja a Budapest- Esztergom vasútvonalon történő haladást. A rekonstrukció további csúszása valószínűleg az államigazgatási átalakításokban is keresendő, a hídfelújítás ugyanis a MÁV-tól átkerült a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.-hez. A rekonstrukció teljes költsége bruttó 16,8 milliárd forint lesz, melyhez a hitelt az Európai Beruházási Bank adja.

Az utasok, a gyalogosok és a kerékpárosok által is régóta várt beruházás pénzügyi-műszaki előkészítése már tavaly tavasszal megtörtént, ám a kormányalakítás, majd a rá következő átszervezések tovább késleltették a munkálatokat. Pedig a felújítás sokáig már nem halogatható, hiszen a második világháború után, 1955-ben újjáépített átkelőn az elmúlt fél évszázadban lényegében semmilyen rekonstrukció nem volt. Ennek következtében viszont a híd állapota igencsak leromlott, szerkezete teljesen elavult. Korlátozni kellett a vonatok sebességét és a gyalogosközlekedést is, miközben évtizedek óta a Duna két oldalán élők és a kirándulók kedvelt átsétáló útjaként is funkcionál. Rajtuk kívül persze elsősorban az utasok örülhetnek majd az átépítésnek, hiszen utána a hídszerkezet teherbírása a mostani 20 helyett 120 kilométeres sebességet tesz majd lehetővé, de a pályán a szerelvények ennél kevesebbel, 80 kilométerrel haladhatnak majd. A menetidő azonban így is lerövidül.

A NIF tájékoztatása szerint gyakorlatilag egy teljesen új híd épül, az előkészítés már folyik, a bontás és a kivitelezés 2008 nyarán kezdődik a Budapest- Esztergom vasútvonal korszerűsítésének részeként. Ez idő alatt, tehát június 14. és szeptember 14. között három hónapos vágányzár lesz érvényben. A rekonstrukció során elbontják, majd újraépítik a nagy Duna-híd acélszerkezetét, a pillérek fejgerendáit a saruszerkezettel együtt, a megrepedt pilléreket pedig injektálják, s elvégzik körülöttük a kőszórást. Átépítik a hídfőket, felújítják a szigeti aluljárót és az öbölági hidat, párhuzamosan a szükséges acélszerkezeti munkákkal együtt. Emellett az újpesti oldal vasbeton teknőhídját is felújítják. Megtörténik a teljes vágányrekonstrukció is az alépítményi munkákkal, a burkolásokkal, az új pályatartozékokkal és a szükséges közműépítésekkel együtt.

Hogy az Esztergom-Budapest vonalon a három hónapos vágányzár idejére biztosítani tudják a főváros északi területét is alapvetően érintő közlekedést, a BKV is besegít a MÁV-nak. A gyalogosforgalom "pótlásának" egyik lehetséges - jelenleg előkészítés alatt álló - megoldása a hajóval történő szállítás, Pesten a népszigeti, Budán a Rozgonyi Piroska utcai hajóállomás között. Az előzetes tervek szerint a BKV menetrend szerint közlekedő hajója reggel öt óra és éjfél között jár majd napközben 30, hétvégén és csúcsidőben 15 percenként. Tekintettel a hídon zajló jelentős kerékpáros-forgalomra is, a BKV várhatóan egy 150 személyes hajót állít forgalomba.

Egy érdekes vasúti megoldást is terveznek a vágányzár idejére; mivel az utasoknak egy időre le kell mondaniuk a Nyugati pályaudvari érkezésről, a vonatok ideiglenes végállomását Budán helyezik el. Ezt ugyan még nem véglegesítették, de az elképzelések szerint a hév-MÁV összekötő vágányt kihasználva, a vonatok a hév-pályát igénybe véve a Margit hídig vagy Kaszásdűlőig közlekednek majd.

Korábban az Északi összekötő vasúti híd más irányú hasznosítása is felvetődött, ám nem talált megfelelő fogadtatásra. Sigrai Tibor Széchenyi-díjas hídépítő mérnök, a Lágymányosi híd tervezője szerint a vasúti hidat is igénybe véve egyszerűbben és jóval olcsóbban megvalósítható lenne a budapesti autósok nagy álma, az Árpád hídtól északra tervezett aquincumi átkelő. Elképzelését azonban a MÁV és a városháza megtárgyalásra sem tartotta érdemesnek. Egy önálló aquincumi híd megépítését 20-60 milliárd forintra becsülik, a beruházásra pénzhiány miatt valószínűleg még hosszú éveket várni kell.

A Népsziget fölött átívelő Északi összekötő vasúti híd (másként Újpesti vasúti híd) jelenleg Budapest legészakibb átkelője. A második világháborús pusztítás után 1955-ben építették újra, szerkezete a Roth-Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott "K"-híd. Hossza 674,4, szélessége 11,9 méter. Anyaga részben a (régi) Déli összekötő vasúti híd elbontott anyaga, részben új gyártású elem. Próbaterhelése 1955. május 5-én volt.

A rekonstrukció során elbontják, majd teljesen újjáépítik a híd acélszerkezetét