Eldől a felvételizők sorsa
Az idén több mint 108 ezer diák adott be felvételi lapot: közülük 56 ezren nyerhetnek felvételt államilag támogatott képzésre. Ebből 12 500 hely a felsőfokú szakképzésben továbbtanulni vágyók számára van fenntartva. Vagyis: a legtöbbek által megpályázott alapképzésben, illetve osztatlan képzésben (például orvosi vagy jogász) valójában csak 43 500 támogatott férőhely várja leendő "gazdáját". (Ez sem jelent ingyenes képzést: a sikeresek a második tanévtől 105 ezer forint képzési hozzájárulást fizetnek.) A kormány megszabta azt is, hogy az államilag támogatott férőhelyeken belül az egyes képzési területekre hány hallgató vehető föl. Kevesebb támogatott hallgatója lesz például a bölcsész, a jogi, az agrár és a pedagógusképző szakoknak, többen juthatnak be viszont a természettudományos és a műszaki területekre.
A felvételi létszámok és ponthatárok alakulására azonban minden bizonnyal az lesz a legnagyobb hatással, hogy az idén nem szabták meg előre: az egyes intézmények egyes szakjaira hány hallgató vehető fel költségtérítéses és hány támogatott formában. E helyett egyetemenként, karonként és szakonként kapacitásszámokat adtak meg: vagyis azt, hogy összesen hány hallgatót képest fogadni az adott intézmény. Az ELTE-re például 8512 fő nyerhet felvételt, ebből a bölcsészkarra 2087 fő juthat be, közülük 100-280 fő anglisztika szakra.
A szakonkénti kapacitásszámok "tól-ig" számok, a teljes feltöltöttség a jelentkezők szándékától és eredményétől függ. Az intézmények a héten még variálhatnak is a szakonkénti kapacitásszámokkal, de csak az egyes képzési területeken belül, úgy, hogy a végső kapacitásszám nem változik. Ha úgy látják, anglisztika szakra sokan jelentkeztek, történelemre viszont kevesebben, akkor előbbiről átcsoportosíthatnak helyeket utóbbi javára.
Hogy ezeket a férőhelyeket végül milyen arányban töltik föl államilag támogatott, illetve költségtérítéses hallgatókkal, attól függ, hányan jelentkeztek oda és milyen eredménnyel - ez a legnagyobb változás az idei felvételik menetében. Minél több jó eredményű diák jelentkezik egy adott szakra, annál több lesz ott az államilag támogatott gólya. Megtörténhet viszont az is, hogy kevés jó eredményű diák jelentkezik egy szakra, így ott nem lesz államilag támogatott hallgató.
A ponthatárokat számos tényező befolyásolja: az, hogy hány fő vehető fel egy adott képzési területre, mekkora az adott intézmény, szak kapacitásszáma, hány hallgató jelentkezett az adott képzési területre, illetve az adott intézmény adott szakjára, a jelentkezők milyen pontszámot értek el, és hányadik helyen jelölték meg az adott szakot. Mindezt egy program veti össze, s így születnek meg július 25-re a ponthatárok. Késő estétől ezek a www.felvi.hu oldalról lesznek letölthetők, lapunk július 27-i Diploma mellékletében közli azokat - a pótfelvételi lehetőségekkel együtt.
A jelentkezési lapon előzetesen megjelölt intézményi sorrenden az érettségi eredményének ismeretében július 11-ig módosíthattak a diákok. Ez megváltoztathatja az esélyeket.
Minden felvételizőt oda vesznek föl, ahová a jelentkezési sorrendben az általa elért pontszám elsőként elegendő. Vagyis, ha valakit már egy előrébb megjelölt intézménybe fölvettek, a további jelentkezéseit nem veszik figyelembe. Az odapályázók viszont eggyel közelebb juthatnak a sikeres felvételihez. Az a felvételizők körében elterjedt hír nem igaz, hogy államilag támogatott képzésre csak akkor juthat be valaki, ha az adott szakot első helyen jelölte meg.
Az is tévedés, hogy szakonként egységes ponthatárok lesznek. Ha például egy képzést három intézményben is meghirdettek, és az egész országban 150 fő vehető fel ezekre, akkor a jelentkezőket a számítógépes rendszer elkezdi szétosztani jelentkezési sorrendjük és pontszámuk figyelembevételével a három intézmény közt mindaddig, amíg be nem telik a 150 fős keret. Ha egy intézményben betelt a kapacitásszám, meghúzzák a vonalat: az utolsó felvett hallgató pontszáma a ponthatár. Ahol kisebb a kapacitásszám, illetve ahová több jó teljesítményű hallgató jelentkezett, ott magasabb lehet a ponthatár.
A ponthatárokat ezért nem is érdemes a tavalyiakkal összevetni. Hiszen, ha egy intézmény tavaly tíz főt vehetett föl államilag támogatott képzésre, másik tízet csak költségtérítéses formában tudott fogadni, az idén viszont a teljes 20 fős kapacitását fel tudta tölteni államilag támogatott hallgatóval, akkor ott minden bizonnyal alacsonyabb lesz a ponthatár.
