Kolozsvár

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke már hetekkel ezelőtt megbeszélésre hívta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, de a református püspök a meghívásra nem válaszolt, helyette a sajtó útján ajánlott eltérő időpontot, e hét péntekére, s helyszínnek a tusnádfürdői diáktábort ajánlotta. Markó ezt nem fogadta el, ugyanakkor közölte, hogy Tőkésnek az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáján bejutó helyet kínál.

Tőkés László elképzelése szerint a kormányzati részvételben erodálódott RMDSZ-nek "erdélyi nemzeti kerekasztalhoz" kell ülnie a hatalmát vitató hat erdélyi szervezettel - EMNT, Székely Nemzeti Tanács (SZNT), Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), Magyar polgári Egyesület (MPE), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és Erdélyi Magyar Ifjak (EMI). Cél, hogy olyan megoldást találjanak, amely biztosítaná az erdélyi magyarság képviseletét az EP-ben, de a jövőre esedékes helyhatósági és parlamenti választásokon is sikert ígér.

Tegnap tehát Tusnádfürdőn úgy vette kezdetét a Tusványosnak is nevezett XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, hogy annak keretében nem kerül sor Markó-Tőkés-találkozóra. A szombatig tartó rendezvényen egyébként egyaránt szó lesz a koszovói helyzetről, a regionalizmusról, az Európai Unióról, a vidékfejlesztésről, a médiában is megjelenítendő keresztény értékekről és persze az erdélyi magyar pluralizmus esélyeiről.

A pluralizmus témája minden bizonnyal ismét felhozza majd az RMDSZ és a szövetséggel szemben álló szervezetek egyezségre jutásának kérdését. A Markó-Tőkés-megbeszélés előtt azonban nehéz bármilyen megoldásról vitázni. A legutóbbi felmérések szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyarság 22 százaléka támogatja, megtörténhet azonban, hogy a mögötte felsorakozott hat szervezet támogatottsága ennél kisebb. Ha pedig az RMDSZ és a vele szemben állók súlyaránya négy az egyhez, akkor a leendő közös érdekvédelmi struktúrákban ennek az aránynak kellene tükröződnie. Persze ez sem ennyire egyszerű, s ezt mindkét fél tudja.

Amikor Tőkésék még az RMDSZ-ben voltak, de véleményüket a szövetség belső fórumain - éppen ennek az aránynak is köszönhetően - érvényesíteni nem tudták, örökzöld témának számított az úgynevezett belső választások kérdése, amelyen a felek urnás szavazással méretkezzenek meg. Ez részlegesen több választás előtt is megtörtént, s a Tőkés-szárny aránya szintén körülbelül 20 százalék körül mozgott. Általános belső választásra azonban mindeddig nem került sor.

Az 1998-2002 közötti időszakban a Fideszben fontos támogatót felfedező Tőkés-szárny ennek az aránynak az anyaországi "segítséggel" történő javításában reménykedett, s ehhez akkoriban csinos forrásokat is kapott. A szocialista-liberális kormányzat idején azonban helyreállították a finanszírozási egyensúlyt.

A megegyezés mégis fontos lenne, mert a politikától való általános elfordulás és a külföldön dolgozó erdélyi magyarok száma megosztottság esetén valóban veszélyeztetné az erdélyi képviseletet. De gyengítené a fellépést abban a két fontos kérdésben, amelyet kezdeti követelési listájáról az erdélyi magyarság mindmáig nem teljesített: az önálló állami magyar egyetem, illetve az erdélyi magyar autonómia ügyében.

Nem csoda, hogy a tusnádfürdői tábor tegnap a koszovói helyzet elemzésével indított, s hogy a vitában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő úgy vélte: a koszovói Ahtisaari-terv Erdély számára is hasznos precedensnek bizonyulhat, és hivatkozási alap lehet.