Kései pályasirató
Most az őrmezői MÁV Vasútépítő Törekvés SK, valamint a zuglói Postás sporttelep, a Csepel SC stadionja és az I. kerületi Naphegyen lévő teniszpályák kerültek a beruházók érdeklődésének középpontjába. Ezekkel már hatvan fölé emelkedik a fővárosban a rendszerváltás óta megszűnt - számos esetben beépített - pályák száma, amelyekről mélyen hallgatnak azok, akik a helyes életmódról, a sport nevelő hatásáról és az egészségmegőrzésről papolnak. A rövid távú üzleti érdek mindezeket könnyedén felülírja.
Alig egy hónapja a Levegő Munkacsoport és az Őrmezői Közakarat Egyesület, Grosics Gyula segítségével hívta fel a nyilvánosság figyelmét arra, hogy az őrmezői lakótelep mellett lévő sportpálya helyére buszvégállomást és parkolót építenének a 4-es metró beruházás részeként. A sportért felelős államtitkár mindezt cáfolta, mondván, sportpályát a hatályos törvények szerint nem lehet megszüntetni, vagy helyette újat kell építeni. A Levegő Munkacsoport levélben kérte az államtitkárt, sorolja fel hová épültek az újak. Szép Zsuzsa, a Levegő Munkacsoport kommunikációs vezetője elmondta: ugyan a minap megkapták a válaszlevelet, de feltett kérdéseikre az államtitkár érdemben nem válaszolt.
A nagy múltú Csepel SC stadionjának sorsa is kérdéses. A helyi Fidesz célul tűzte ki a klub megmentését. Németh Szilárd frakcióvezető, sporttanácsnok tájékoztatása szerint a sportlétesítményt korábban megszerző befektetői csoport terve, hogy kiárusítja az ingatlant, s nem kizárt, hogy a pálya helyén lakópark épül. Orosz Ferenc (MSZP) alpolgármester ezt kizártnak tartja, a hatályos városépítési szabályzat szerint ugyanis a terület különleges sportcélú övezetnek minősül. A mostani híresztelések alapja, hogy az alapítványba egy ingatlanfejlesztő cég is bekerült, de így is csak a terület sportcélú hasznosításán gondolkodik mindenki. Zárai László, a Csepel SC Alapítvány kuratóriumának elnöke egyenesen sületlenségnek minősítette a sporttanácsnok kijelentéseit.
Az I. kerületi Naphegyen levő teniszpályák helyén irodaházat építene a Gyetvai Fivérek Építőipari Fővállalkozó Rt., s ehhez módosíttatni szeretné a jelenlegi, szerény beépítést engedélyező helyi szabályozási tervet. Az egykori MTK teniszcentrumban nyolcvan éve teniszpályák vannak, s áll ott egy műemléki védettségű tenisz-klubház is. A területet az állam a Fidesz-kormány idején eladta, a vevő pedig a maga hasznát rátéve adta tovább Gyetvaiéknak. A telep a szabályozási terv szerint nem sportterület, építeni lehet rá, bár a szigorú kerületi szabályozás csak másfél méter magas építményeket engedélyez és csak a terület tíz százalékán. Az új tulajdonos azonban 35 százalékos beépítést, két-háromszintes irodaépületet tervez. Úgy tűnik, hogy a kerületvezetés hajlik a szigorú építési korlátozás lazítására, ezért ez ellen a környéken aláírásgyűjtés kezdődött.
Kérdéses a zuglói, az Egressy úti Postás sportlétesítmény sorsa is. A kerületnek az eladásába nincs beleszólása, megvásárolni viszont nem tudja - mondta Oláh Nóra, a kerület sajtóreferense. Ennek ellenére áldoznak a kerületi sportpályákra, hiszen hamarosan átadják a Kövér Lajos utcában mintegy 170 millió forintból újjáépített, műfüves, világítással is ellátott zuglói Sportközpontot.
A rendszerváltás utáni gazdasági-társadalmi átalakulás egyik legnagyobb vesztese a sport volt. A hajdanán a főváros szélén épült sporttelepek és -klubokat időközben körbenőtte a város, az ingatlanbefektetők pedig gyakran vetettek szemet az értékes területekre - mondta lapunk érdeklődésére Szabó István, a Főpolgármesteri Hivatal sportügyosztályának vezetője. A rendszerváltáskor nem készült felmérés a meglévő sportvagyonról, így becsülni sem lehet, hogy az elmúlt 17 évben menynyivel csökkent Budapesten a sportlétesítmények területe.
A fővárosnak - lévén, hogy a kétszintű önkormányzati rendszerben egyenrangú a kerületekkel - nincs sok eszköze arra, hogy megvédje a sportlétesítményeket, ha azokat a városrészek más célra akarják hasznosítani. Szabó István szerint a sportlétesítmények számának drámai csökkenését az is okozza, hogy azokat semmilyen jogszabály nem védi. A fővárosi önkormányzat tulajdonában jelenleg mindössze 15 sportlétesítmény van, az ügyosztályvezető szerint "ezek egyikéből sem lett, és nem is lesz lakópark".
Diglics Gyula e téma elismerten legnagyobb szakértője évtizedek óta ismeri a pályákat és sorsukat, sőt megmentésükért még éhségsztrájkot is folytatott. Egész listát állított össze arról, hogy mivé lettek a pályák, amelyeket egykoron gyakran nevetséges összegért kótyavetyéltek el tulajdonosaik. Közvetlenül a rendszerváltás után benzinkutakat építettek a területükre, aztán következtek a gyorsbüfék, majd a bevásárló- központ-építők szemelték ki a területeket, míg manapság a lakópark a divat. A sportban, illetve annak egészségügyi, társadalmi, szociológiai hasznában senki sem lát üzletet. A pályák sorsát a rövid távú gazdasági érdekek pecsételik meg.
