Megabírság a német szemétért
Rekordközeli, 402 millió forintos bírságot szabott ki első fokon ki az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) a német importszemét behozatalában érdekelt egyik cégre. A hatóság 1250 tonna hulladék jogellenes szállítása miatt büntette meg a vállalkozást. Az ügyben további négy szállító cég számíthat még jelentős bírságra.
A regionális zöldhatóságok egyébként eddig már mintegy 100 millió forint büntetést róttak ki engedély nélküli hulladéklerakás- és -kezelés miatt. Az eddigi adatok szerint a legkiterjedtebb magyar szemétimport-ügyletben összesen 19 helyen raktak le Németországból illegálisan behozott hulladékot. A szemét visszaszállítása június 20-án megkezdődött, a 4100 tonnányi hulladékból 2510 tonna a hónap végéig elhagyja el az országot.
A fent említett összeghez hasonló nagyságrendben csak ritkán büntetnek a zöldhatóságok. Az utóbbi években a fővárosi csatornázási cégre 450 millió, a Vértesi és a Mátrai erőműre 300, illetve 233 millió forint környezetvédelmi bírságot vetettek ki első fokon. A jogerőre emelkedésig jellemzően 4-5 év is eltelik, a behajtás pedig alacsony hatásfokú, jellemzően a nagyobbak vállalatok azok, amelyek általában befizetik a büntetést. (Ha valaki nem képes fizetni, két év haladékot kaphat részletfizetésre, utána a hatóság megindítja a felszámolási eljárást.)
A környezetben okozott károk miatt ugyanakkor egyre gyakrabban lép fel az ügyészség is, különösen, hogy a természetet károsító bűncselekmények körében rohamosan emelkedik a szervezett elkövetés aránya.
Az ügyészség az elmúlt közel tíz évben csaknem félezer pert indított, illetve fizetési meghagyást kezdeményezett - mondta Bonomi Nóra Katalin, a legfőbb ügyész magán- és közigazgatási jogi helyettese. Hangsúlyozta: a környezetvédelmi, és a természetvédelmi bírság önmagában nem mentesít a büntetőjogi, szabálysértési, avagy a kártérítési felelősség alól. A környezet szennyezése tehát nem "megvásárolható". Az érintett polgári és büntetőperben egyaránt felelősségre vonható.
Az ügyészség keresete alapján kötelezte például nemrég a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen 25 millió forint kártérítés megfizetésére azt a magánszemélyt, aki engedély nélkül alakított ki egy tavat, s a munkálatok során védett növényfajok pusztultak el.
- Egyre gyakoribb, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások úgy próbálnak "megszabadulni" a hulladéktól, hogy azt felgyújtják. A szemétben ugyanakkor nemegyszer veszélyes hulladékok vannak, melyek gázai károsítják az egészséget. Több városi ügyészség is vádat emelt már kábelkötegek, réztekercsek, gumiabroncsok égetése miatt.
Még ma is gyakori emellett, hogy szarvasmarha-, sertés- vagy juhtelepeken az elhullott állatokat nem adják át a feldolgozásra jogosult üzemeknek. Inkább elássák vagy vízbe dobják. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 44 elhullott juhot dobtak a Zagyvába. Az elkövetőket környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése miatt a bíróság 7-10 hónapig terjedő felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A polgári ügyben eljáró ügyész indítványa az volt, hogy a kárelhárítás csaknem egymillió forintos összegét is az elkövetők fizessék. A perben született egyezség szerint a kárt havi 100 ezer forintos részletekben kellett megfizetniük az alpereseknek.
- Az ügyészség a perekkel - mondja a helyettes főügyész - nemcsak egy-egy súlyosabb környezetszennyezés felszámolását érheti el, de az egységes jogszabály-értelmezést is segíti. Egy perben felmerült például, hogy a jogszabály adta moratórium alatt szennyezheti-e valamely cég a környezetet büntetlenül, következmények nélkül. A Mol Rt. egyik gyárkéménye a megengedett káros anyag hatvankétszeresét bocsátotta ki. A Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségű döntést hozott: a jogszabályban biztosított moratórium nem legalizálhatja a "jogellenes környezethasználatot", a kibocsátási határértéket meghaladó terhelés pedig annak minősül - fogalmazott Bonomi Nóra Katalin.
