A blogokban adagolt médiahatalom
Amikor az amerikai médiafogyasztó közönség megunta a sajtó ködösítését az iraki invázióval kapcsolatban, az olvasók átpártoltak egy politikai blogra, amely kevesebb profizmussal, de annál több őszinteséggel tárgyalta a készülő háborút és a beavatkozás értelmetlenségét. A Daily Kos nevű webnaplónak jelenleg naponta több millió középosztálybeli látogatója van, s az oldal a következő amerikai elnökválasztási kampány legfontosabb médiuma lehet.
A blogszféra erejét a sikeres politikabefolyásoló fellépések mellett hatékony fogyasztói bojkottok, hatósági (rendőrségi) túlkapások leleplezései egyaránt jelzik. Az önkéntességen, a hír- és a vélemény-újságírás sajátos ötvözésén alapuló blogmédia annak ellenére működik, hogy nyilvánvalóan hiányzik belőle a hagyományos sajtó talán legfontosabb jellemzője, a hitelességet garantáló, évszázadok alatt kialakult többszörös hír- és forrásellenőrzés (és persze a jogszabályokban biztosított számonkérhetőség is).
- Ha meg akarjuk tudni, hogy miért hisz a közönség a blogoknak, nem is a politika felől érdemes megközelíteni a kérdést. Hajdanán azért kezdtünk blogokat böngészni, hogy tinédzser lányunk lelkivilágához közelebb kerüljünk, később, amikor ráleltünk kedvenc gasztroblogunkra, örökre sutba dobtuk a napi "mit főzzek" dilemmát, aztán ugyanígy döntöttük el, melyik üzletet kerüljük el messziről, ha garantáltan pixelhibamentes monitorra vágyunk - mesél a rászokás stációiról egy budapesti háziasszony, akit egy médiablog kommentárjai között böngészve sikerült e-mailben megszólítanunk, s aki saját bevallása szerint "blognagyfogyasztó". - Ma már hírblogot olvasunk akkor is, ha első kézből, a híradóknál, sőt az online újságoknál gyorsabban akarunk tudni a világ eseményeiről - teszi hozzá. Azt a megszólaló, hangsúlyozottan névtelen olvasó is elismeri, hogy a tájékozódás élményét ilyenkor egy kissé megkeseríti a bizalmatlanság érzése, bár a hitelesség olykor az információ jellegéből is adódik. A gyorsaság és az "első kéz" pedig elaltatja a gyanakvást. - A körúti baleset szemtanúi között biztos akad egy - folytatja a hölgy -, aki gyorsabban jut billentyűzetközelbe, mint a kiküldött tudósító. A nénit, akinek macskája az égő lakásban rekedt, melyik riporter ismerné jobban, mint a srác a szomszéd lépcsőházból?
Interjúalanyunk szerint blogot ezzel együtt úgy olvas az ember, mint a bulvársajtót: ha valami érdekeset és fontosat talál, megpróbálja más hírforrásból is ellenőrizni. E "szolgáltatást" a nyomtatott sajtóban elvégzik a hivatásos sajtómunkások, az interneten viszont ez a fáradságos feladat az olvasóra marad. Igaz, az ellenőrzés technikailag jóval egyszerűbb (volna).
Az olvasói magatartás megváltozásánál komolyabb következményei is lehetnek a közönség átszokásának, a blogok és a mainstream média közeledésének. Előfordulhat, hogy az újságírók egy része fölöslegessé válik az öntevékeny bloggerek munkája miatt. Az pedig több puszta esélynél, hogy a hagyományos média "véleménymonopóliuma" megszűnik, vagy már meg is szűnt. A Pollner néven a legtekintélyesebb hazai médiablogban publikáló Pécsi Ferenc szerint a hagyományos média információs (nyilvánosság-) monopóliumát nem kizárólag a blogok fenyegetik, hanem az internethasználat új módjai, aminek részét alkotják a közösségi hálózatok, a fotó- és videomegosztók, s persze a blogok is. Bizonyos területeken (nemzetközi és országos hírek) a hagyományos média továbbra is megkerülhetetlen marad, a helyi, közösségi információk, illetve szűk szakterületek hírei esetében azonban a blogok és a közösségi hálózatok olyan szintig képesek el- (vagy inkább le-) jutni, amelyek az "öreg" média számára eddig láthatatlanok maradtak. Radikálisan megváltozott az információk terjesztésének módja: egyes területeken (földrajzi és tematikai értelemben is) ma már nem kell a média kegyeit keresni ahhoz, hogy valaki gyorsan, sokféle irányba eljuttassa mondanivalóját. Példa erre a jelenlegi amerikai választási (elő)kampány: a jelöltek intenzíven és sikeresen használják a YouTube videomegosztót és más alternatív csatornákat.
Pollner szerint Magyarországon egyelőre sem az internetezők (interneten keresztül elérhetők) száma, sem az említett eszközök használatának elterjedtsége nem elég nagy ahhoz, hogy a fejlett országokéhoz hasonlóan átalakíthassák a média működését. Mivel azonban az internet segítségével jelenleg is lehet hatékonyan "véleményvezérelni", az új internetes csatornák máris hatékonyan használhatók a hagyományos médiumok ellenőrzésére, befolyásolására.
Egy dolgot viszont nehezen képes megtenni a blogszféra (akárcsak a bulvársajtó): tartósan szembemenni a közönséggel. A Média Hungary konferencián előadást tartó Mark Pesce médiakutató szerint az internetes szerzőijog-kalózkodást is azért nem lehet felszámolni, mert a közönség sokkal gyorsabb, erősebb és műszakilag felkészültebb mindegyik tartalomszolgáltatónál. - Amit a közönség szeretne, azt meg is szerzi magának, úgyhogy egy médiavállalat jobban teszi, ha inkább kiszolgálja az ilyen típusú igényeket - nyilatkozta Pesce az Indexnek, többek között arra célozva, hogy a BBC és a CNN is biztosít felületeket a bloggereknek, illetve a képeket, videókat beküldő önkéntes eseményvadászoknak. Más választásuk persze nem is nagyon van: ha nem teszik, a "spontán információk" birtokosai máshová viszik a folyton újratermelődő szenzációkat. És velük együtt a nézettséget is.
