A fölmondás 2008. március végére szól - tudtuk meg Sári Csabától, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MAK) új kuratóriumi elnökétől. (A szervezet a két galériát üzemeltető Képcsarnok Kft. tulajdonosa.) A bérlet a galériák államosítása, 1948 óta tart folyamatosan a Váci utcában és a Károly körúton. Az elmúlt évtizedekben a két galéria az érintett művésztársadalom "zászlóshajójának" számított. Különösen a Váci utcai Csók Galéria megszűnése okozna érzékeny veszteséget, hiszen fontos részévé vált a belváros kulturális arculatának, idegenforgalmának, a festők, szobrászok, iparművészek számára pedig reprezentatív megjelenést kínál. Jelenleg is 20-30 kortárs festő és legalább 15 iparművész, szobrász munkásságából ad ízelítőt.

A rendszerváltás után kivásárolhatták volna a galériák helyiségeit, de - mint azt Bauer István festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) elnöke kérdésünkre megjegyezte - sosem jutott erre 150 millió a művészek pénzéből. Amikor a jogi szabályozás 1996-ban megváltozott, az önkormányzat hirtelen ötszörösére, másfél millió forintra emelte a bérleti díjat. Ilyen mértékű emelést a MAK és a Képcsarnok nem tudott vállalni, hiába próbálták bombázni az önkormányzatot javaslatokkal, a megegyezés elmaradt. Az idén februárban elküldött újabb szándéknyilatkozatuk után érkezett az önkormányzati fölmondás. A döntés visszavonását kérő levelükre nem jött válasz.

Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg: a művészek nem egyformán ítélik meg a Képcsarnok és a két galéria működését. Annak ellenére, hogy kiváló alkotók, mint például Borsos Miklós, Somogyi József, Gyémánt László és mások nevükkel, műveikkel hitelesítették korábban e helyeket, ezzel párhuzamosan a "képcsarnoki művészet" néven emlegetett kommerciális műtárgykínálat is létezett. És a rendszerváltás után, amikor a galériák működtetése sokkal nehezebbé vált, a kortárs művészet helyét kezdte elfoglalni az antik kereskedelmi áru: ékszerektől a bútorokig, dísztárgyakig szinte minden kapható lett. Az alkotóművészek egy része ezt sem nézte jó szemmel, és magángalériáknál igyekezett megjelenni.

Pannonhalmi Zsuzsa iparművész, a MAOE iparművészeti szekciójának elnöke azonban hangsúlyozza, az utóbbi négy esztendőben komoly előrelépés történt a Képcsarnoknál, sokat tettek az esztétikai felhígulás ellen, javult a minőség. - A közönségnek és a művészeknek egyaránt óriási veszteség lenne e két galéria megszűnése - állítja. A Csók galériában műveivel szereplő Tóth Ernő festőművész is szűkülő lehetőségeket említ a bérleti fölmondás kapcsán. Bauer István ezt azzal egészíti ki, hogy a kulturális kormányzat közreműködésével küszöbön áll a MAK és a MAOE régóta várt egyesítése egy közös művészeti szervezetbe, amelynek révén a művészek jobban beleszólhatnak a galériák működésébe. - Nem nyugszunk bele az önkormányzat döntésébe, tiltakozunk, ha nem sikerül rendezni az ügyet - mondja. Ráadásul a döntés nem csupán két galériáról szól - teszi hozzá Sári Csaba. Ezek elvesztése, különösen az évi közel 100 milliós forgalmat lebonyolító Csók galériáé, padlóra küldi a Képcsarnokot is.

Kitartó szorgalommal próbáltunk érdeklődni a belvárosi önkormányzat az ügyben illetékes tulajdonosi bizottsága elnökénél, Pásztor Lajosnál (Fidesz-KDNP), mindhiába. A testület alelnöke, Kun László (SZDSZ) viszont elmondta, egy 283 bérleményt tartalmazó kerületi csomagba került bele a két galéria - a bérlők nem fizetik a megemelt díjat. A mendemondákkal ellentétben a kerületi képviselő nem tud ingatlanspekulációról a háttérben. - Más kérdés, hogy a két galéria kulturális missziót tölt be, így kedvezőbb elbírálást érdemelne - jegyezte meg, hozzátéve: erről még egyeztetések várhatók.

A Csók galéria fontos része a belváros kulturális arculatának