Az öt ápolónőt és egy orvost azon a címen ítélték el immár több líbiai bírói fórumon, hogy nyolc évvel ezelőtt szándékosan fertőztek meg 426 gyereket HIV-vírussal a bengázi Al-Fateh gyermekkórházban, ahol dolgoztak. (Időközben 56 gyermek halt meg.) A hat vádlott ártatlannak tartja magát, és azt állítja, hogy korábbi beismerő vallomásukat kínzással kényszerítették ki belőlük.

Néhány nyugati szakértő szerint a fertőzések hátterében valójában az intézményben uralkodó gondatlanság és a rossz higiéniai viszonyok álltak, ráadásul a fertőzések folyamata még azelőtt kezdetét vette, hogy a külföldi szakemberek megérkeztek volna az intézménybe. A gyermekek szülei és rokonai korábban azt állították, hogy a fertőzés egy nyugati támadás volt Líbia és a muzulmánok ellen.

Tegnap az ügy a líbiai kormányzat ellenőrzése alatt álló legfelsőbb igazságügyi tanács elé került, amelynek joga van a legfelsőbb bíróság döntéseit megváltoztatni, és kegyelmet adni. A testületre hatással lehet, hogy a kárpótlást követelő családtagok végül egyezségre jutottak - egy alapítvány közvetítésével - nyugati országok egy csoportjával. A szülők követelése eredetileg gyermekenként tízmillió dollár volt, beleértve az időközben elhunytakat is. A hírek később egymillió, majd 400 ezer dollárról szóltak.

A vita részét képezte, hogy Bulgária nem volt hajlandó elfogadni a kompenzáció kifejezést, mondván, ezzel elismernék az érintettek bűnösségét. Az ügyletet a kedvezményezettek csak akkor voltak hajlandók aláírni, ha az összeg utalása megtörtént - közölte még vasárnap a szóvivőjük. A pénzösszegek a líbiai külügyminiszter korábbi tájékoztatása szerint európai országoktól, jótékonysági szervezetektől és a líbiai államtól származnak.

Egy líbiai tisztviselő tegnap arról nyilatkozott: nem elképzelhetetlen, hogy a tanács többször is ülésezni fog az ügyben, és csak akkor bocsátja szabadon az elítélteket, ha megszületett a végleges egyezség. Mohammed Abdel-Rahman Shalgam külügyminiszter még a múlt héten azt mondta, hogy a végső döntésnél a kompenzáción kívül figyelembe veszik az érintettek korát és a már eddig a börtönben eltöltött időt is. A bolgár lapok tegnap már olyan fotókat közöltek, amelyeken az elítéltek összecsomagolt holmijai voltak láthatók Bulgária tripoli nagykövetségén.

Líbiának minden bizonnyal politikai érdekei is fűződnek ahhoz, hogy a nemzetközi közösség megnyugvásával zárják le az ügyet. Az ország 2003-ban lépett ki a párialétből, amikor feladta titkos nukleáris programját, és azóta éppen ez az ügy nem teszi lehetővé, hogy a nyugati országok partnerként kezeljék. A változásokat mindenesetre jelzi, hogy az Egyesült Államok a múlt héten 35 év után ismét nagykövetet küldött Tripoliba.

A líbiai fővárosra figyelt a nemzetközi közvélemény