Kinek mi tetszik - passzolnám le rögtön a dolgot, és hogy nekem ez tulajdonképpen egyáltalán nem, de akkor miért hallgatom újra, ha egyszer tényleg nem. Nem szeretem ezeket a bambító hangzásokat, nem tetszik, ha a muzsika a saját útját járja, mert a zenének nincs saját útja, csak a zenésznek. Nem köt le, hogy a művész odaül a zongorához, és improvizálni kezd, vagyis hát tekereg a klaviatúrán, és várja, hogy eszébe jusson valami. Eltelik húsz másodperc és semmi, aztán egy perc, még mindig teker, még mindig semmi, aztán valami nagyon lassan mintha kialakulna, de kiderül, hogy erre kár volt annyi energiát vesztegetni, aztán letelik a négy és fél perc, már csak címet kell adni a műnek, méghozzá azt, hogy Iron Gate, és megvan a lemez első száma.

A művész, akiről szó van, Fassang László, orgonistaként persze jobban ismert, de ahogy az orgona külön világot teremtett magának a klasszikus zenén belül, úgy teremt külön világot Fassang László is magának, nem ül be a skatulyába, ez a lemeze, ha valamit mondani kell rá, akkor dzsessz, improvizációk egymás után. A két távolinak látszó világ itt találkozik, az orgonista is improvizál, itt pedig az orgonista ezt a zongoránál teszi, és nem egyedül, vele van egy szaxofonos, Vincent Le Quang.

Számomra ez az érdekes a lemezen. Ez a két ember, ahogy figyel egymásra, ahogy kisegíti egyik a másikat, ahogy ihletet adnak, ihletet vesznek, ahogy Fassang hagyja, hogy Le Quang csak tutuljon, ő adja hozzá a ritmikus alapot a Procession című, egyébként elég hervadt ötletanyagú számban, vagy a Kicsi Monkey címet viselő műben együtt hoznak létre dzsungelhangot és hangulatot. Hiába nem foglalkoztat a zenélésük, ők maguk foglalkoztatnak, mert barátok, ismerik egymást, és mégis meg tudják lepni a másikat vagy önmagukat. Nekem olyan ez a lemez, mint valami mütyür, amit az utcán találtam, és ami azt bizonyítja, hogy László és Vincent jó barátok. Tulajdonképpen nem rám tartozik az egész, nem az én barátaim, de mégis jó tudni, hogy van ilyen, akinek van barátja, vigyázzon rá, akinek nincs, ne adja fel, mert létezik ilyesmi a nagyvilágban. Lapos tanulság, de fontos bizonyosság.