Az elnöki rendelet elfogadása "olyan, az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról 1990. november 19-én Párizsban aláírt CFE-szerződés tartalmát illető kivételes körülményekkel áll összefüggésben, amelyek az Orosz Föderáció biztonságát érintik, és halaszthatatlan intézkedéseket igényelnek".

Putyin utasította a külügyminisztériumot, hogy értesítse az 1992. november 9-én hatályba lépett, majd 1999-ben módosított CFE-szerződés letéteményes országait, illetve részes tagállamait az orosz döntésről. A CFE-szerződés nem tartalmaz moratórium bevezetését lehetővé tévő kitételt.

Az Interfax hírügynökségnek a Kreml névtelenül nyilatkozó egyik illetékese azt mondta, hogy Oroszország nem hajlandó a továbbiakban egyoldalúan teljesíteni a módosított CFE-szerződés előírásait, nem akarván kárt okozni saját érdekeinek. Leonyid Ivasov vezérezredes, a moszkvai Geopolitikai Akadémia elnöke teljes mértékben helyesnek nevezte a döntést, és úgy vélte, hogy Moszkvának most gyakorlati lépéseket kell tennie. Ezek közé sorolta a katonai jelenlét fokozását a Kaukázusban és Oroszország északnyugati részében.

Putyin április 26-án jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti a CFE-szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg a NATO-tagállamok nem ratifikálják azt. Hivatalosan, elnöki utasítás formájában azonban ez csak most történt meg, bár a CFE-szerződés teljesítésének vitás kérdéseiről június 11. és 15. között megtartott bécsi értekezlet kudarca után a NATO-tagállamok képviselői nemkívánatos személlyé váltak Oroszország számára. Egy magyar és egy bolgár katonai küldöttségnek júniusban már nem is engedélyezték oroszországi katonai létesítmények meglátogatását, ami a CFE-szerződés előírásainak megsértését jelenti.

Orosz lapok már június vége felé arról cikkeztek, hogy elkészült a CFE-szerződés teljesítését felfüggesztő elnöki rendelet. A Nyezaviszimija Gazeta című orosz lap akkor a védelmi minisztériumból származó megbízható értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy Putyin utasítást ad az Oroszország területén folyó külföldi katonai ellenőrzések ideiglenes felfüggesztésére. Emellett Moszkva nem tájékoztatja a továbbiakban a CFE-partnereket katonai egységeinek és fegyverzeteinek Oroszország európai területén történő mozgásáról.

Oroszország azt követeli, hogy 2008. július 1-ig minden NATO-tagállam ratifikálja a CFE-szerződést, a NATO kezdje meg katonai potenciáljának csökkentését, ellensúlyozva ezáltal a Varsói Szerződés volt tagállamainak NATO-tagságával megszerzett kiegészítő erőt, valamint írják alá a volt szovjet balti köztársaságok is a CFE-szerződést. Emellett Moszkva javasolta az oroszországi szárnyövezetekre vonatkozó korlátozások eltörlését, a CFE-szerződés korszerűsítését célzó tárgyalások folytatását, illetve a "jelentős erők" kifejezés pontos jogi meghatározását.

A moszkvai külügyminisztérium szombaton közölte: a szerződés végrehajtásának felfüggesztése orosz részről nem jelenti azt, hogy elzárnák az utat a további párbeszéd előtt.

Az Európai Unió sajnálattal fogadta a döntést - jelentette ki Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonsági főbiztosának szóvivője. Hozzátette: a CFE-szerződés az európai biztonság alapdokumentuma, ezért reméli, folytatódik a dokumentummal kapcsolatos problémák megvitatása, hogy párbeszéd útján szülessen rendezés a kérdésben. A NATO hasonlóképpen sajnálattal fogadta a moszkvai bejelentést. A szövetség szóvivője, James Apparthural kijelentette, hogy az rossz irányba tett lépés. Hangoztatta: a NATO-tagállamok a szerződést az európai stabilitás sarokkövének tekintik, és szeretnék, hogy a dokumentumot a lehető leghamarabb ratifikálják. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a litvániai Nidában aggodalmának adott hangot az orosz lépés miatt. Szerinte a szerződés a nemzetközi leszerelés építményének központi alkotó eleme marad. Steinmeier reméli, hogy nem szakad meg a párbeszéd a nemzetközi közösség és Oroszország között arról, hogy miként lehet ismét mozgásba hozni a tárgyalásokat.

(MTI)