Nem halvány kék remény
Ezzel szemben az argentinok a gálacsapatukkal érkeztek a tornára, amelyen eddig minden mérkőzésüket megnyerték, miközben örök riválisaik három győzelemmel, továbbá egy-egy döntetlennel és vereséggel jutottak a döntőbe.
Argentína várható kezdő csapatának tagjai 540 válogatottságot számlálnak összesen, míg a brazil tizenegy futballistái 230 alkalommal szerepeltek a nemzeti együttesben. A differencia óriási, ellentétben az örök mérlegben tapasztalható különbséggel, hiszen 88 találkozó után a brazilok eggyel vezetnek (34 győzelem, 21 döntetlen, 33 vereség). Vetélytársaik előtt itt a lehetőség az "egyenlítésre", ám az argentinok számára nem ez a legnagyobb tét. Noha egyik csapat szempontjából sincs szebb annál, mint a másik felülmúlása - pláne egy döntőben -, Argentína azért szorít a leginkább, hogy tizennégy keserű esztendő után végre felnőtt tornát nyerjen. Az eddigi utolsó elsőség az 1993-as Copán született, azaz egy egész argentin generációt került el nagy ívben a siker. Jellemző: Ayala és Zanetti tizenhárom, Veron tizenegy éve válogatott, de aranyérem még nem simogatta a nyakát...
Ezzel szemben a brazilok a tizenegyedik nagy döntőjükre készülnek 1994 óta (hetet meg is nyertek), ezúttal azonban szokniuk kell az esélytelenek nyugalmát. Igaz, legutóbb szintén a B csapatukkal vonultak fel a Copán, mégis győztek. Ám a 2004-es "pótgarnitúra" a támadásban - a karmester Alexszal, valamint Adrianóval és Luis Fabianóval - jóval erősebb volt; hogy mást ne mondjunk, a mexikóiak három évvel korábbi és jelenlegi világranglistás pozíciója között húsz hely a különbség (6., 26.), ezzel együtt a brazilok az előző tornán 4-0-ra győztek ellenük, most pedig 2-0-ra kikaptak tőlük.
Vesztenivalója tehát csak Argentínának - meg Dungának van. Mert ha Brazília alulmarad, az nem kifejezés, hogy a kapitány "kikap"...