Markó Béla RMDSZ-elnök arról beszélt, hogy "Erdélyt visz-sza kell adni" a benne élő románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek, és sorsát, fejlődését nem Bukarestben kell meghatározni. Ha ez megtörténik, az erdélyi népek együtt fogalmazhatják meg közös céljaikat, együtt munkálkodhatnak majd a térség infrastrukturális és gazdasági fejlesztése érdekében, együtt változtathatják Erdélyt sajátos autonómiák "keleti Svájcává". A politikus hangsúlyozta: a balkáni térségben jelenleg a modernizáció a nemzeti fundamentalizmussal és a populista politizálással áll szemben. Ez egyesek szerint egyben a romániai magyarság egyik fő dilemmája, pedig erről szó sincs, hiszen a nemzeti identitás megőrzése és a korszerűsítés között távolról sincs ellentét. Az igazi dilemmát az elnök abban látja, hogy miközben az elmúlt években az RMDSZ a magyar közösség céljainak megvalósítását főképp hatalmi és politikai eszközökkel próbálta elérni, Bukaresthez közeledve, bizonyos mértékben eltávolodott saját közösségétől.

Kifejezte reményét, hogy az RMDSZ és az alternatív erdélyi magyar szervezeteknek sikerül a közös célokat azonosítaniuk.

Gémesi Ferenc, a MeH határon túli magyarokért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta: végképp szakítani kell azzal a szereposztással, amelyben az anyaország az adakozó, a határon túli magyarság pedig a támogatott fél, mert ez egyenlőtlen, megalázó helyzetet hozott létre. Úgy vélte, az anyaország és a határon túli közösségek egyenrangú partnerek, így kölcsönösen kell felelősséget vállalniuk.